David Bloor: A tudásszociológia erős programja
Mi a tudásszociológia?
- Szociológia: empirikus tudomány, tárgya az emberi társadalom, kultúra működése,
okainak feltárása.
- A tudásszociológia fő kérdése: Miért változik a tudás?
Az erős program meghatározása
- Okságinak kell lennie, vagyis azokkal a feltételekkel foglalkoznia, amelyek a
vélekedés- vagy tudásállapotokat elõidézik. Természetesen a társadalmi tényezõkön
kívül másféle okok is közrejátszanak a vélekedések elõidézésében.
- Pártatlannak kell lennie igazság és hamisság, racionalitás és irracionalitás,
siker és kudarc kérdéseiben. E dichotómiák mindkét oldala magyarázatot igényel.
- Szimmetrikusnak kell lennie a magyarázat módjában. Ugyanolyan típusú okokkal
kell magyaráznia, pl. az igaz és a hamis vélekedéseket.
- Reflexívnek kell lennie. A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük
magára a szociológiára is. Akárcsak a szimmetrikusság kívánalma, ez a követelmény
is az magyarázatok általánosságát szolgálja. A kívánalom meglehetõsen nyilvánvaló,
hiszen egyébként a szociológia saját elméleteinek egyértelmû cáfolata lenne.
Válaszok az erős programot ért tipikus támadásokra:
A tudás autonómiája
- Eszerint az álláspont szerint csak a tévedés szorul magyarázatra, vagyis a szimmetria
tételét támadja. Lakatos szerint pl. meg kell különböztetni a tudomány belső, ill.
külső történetét. Az előbbit egyfajta teleológia szabályozza: az ember gondolkodása
természeténél fogva az igazságra irányul.
- Bloor: Okság és teleológia kizárják egymást, de nem lehet a priori módon választani közülük,
épp ezért legitim a tudománytörténet oksági magyarázata is. E módszer további legitimitást
nyer azáltal, hogy használata során működőképesnek bizonyul.
Az empirizmuson alapuló érv
- Létezik a megismerésnek olyan módja, mely kiküszöböli a kultúrális hatások torzításait: az érzékelés.
- Bloor:
- ebből is származik tévedés;
- külső hatásokra az érzékelés változik (pl. éhség);
- Az empirista elmélet nem a tudás egészét írja le (a tapasztalat az ismeret
forrása), mert "a tudás a valóságról alkotott kollektív vízió".
Az öncáfolat-érv
- Az erős program a mindenkori tudás bizonyosságát rontja le (relativizálja),
így a sajátját is. Külső okok keresése egy tudományos felfedezés
létrejöttében semmissé teszi annak logikai, "belső" összefüggéseit.
- Bloor: A tudásszociológia a felfedezés kontextusának "külső"
tényezőit vizsgálja, és így nem zárja ki az igazolás ilyenektől mentes lehetségességét.
A jövőbeli tudáson alapuló érv
- A társadalomtudományok nem lehetnek okfeltárók. A változások okainak feltárása
törvényekhez juttatna minket, melyek alapján előrejelezhető lenne a változás. A gyakorlat viszont
az ellenkezőjét mutatja, pl. a történelemben nem figyelhető meg ismétlődés.
A tudás változását leíró törvények felállítása pedig ahhoz a paradox helyzethez vezetne,
hogy a törvényekből a jövőbeni tudástartalmaknak is levezethetőnek kéne lenniök.
- Bloor: Az, hogy eddig nem sikerült olyan törvényeket találnunk, melyek alapján
magyarázni tudnánk a történelmet, nem jelenti azt, hogy ilyenek nem is lehetségesek.
A történelmi mozgás szabálytalansága lehet, hogy csak látszólagos, mint ahogy a kopernikuszi fordulat
előtt a bolygók mozgása is szabálytalannak tűnt.