|
|
16 February 4:00 PM
Room 226
|
Gábor
Kutrovátz
|
Department of History and Philosophy of
Science
Faculty of Science, Eötvös University, Budapest |
|
Szakértelem
és meta-szakértelem a tudományban
(Expertise
and Meta-expertise in Science)
|
A szakértőiség
kérdése központi jelentőségű a mai tudománytanulmányok (science
studies) számára. A tudomány és nyilvánosság kapcsolatára irányuló
kutatások az elmúlt években túlléptek az ún. deficit-modell
előfeltevéseinek tudatosításán és explicit kritikáján, és új fogalmi
tereket vázoltak, amelyekben az "aktív tudós/ismeretterjesztő - passzív
laikus befogadó" viszonyt felváltják a szakértőiség kultúrájára
jellemző társas mintázatok. Nemcsak a laikus kényszerül arra, hogy
számos, a hétköznapi döntéshelyzetek szempontjából releváns kérdés
kontextusában tudományos szakértőket azonosítson és összemérjen, hanem
gyakran a politikai, gazdasági, vagy jogi döntéshozók is tudományos
szakértőket vonnak be a saját szakértelmük tartományának diskurzusába,
vagy akár a tudományon belüli interdiszciplináris projektek is
felfoghatók ezoterikus szakterületek szakértőinek kollaborációjaként.
Nem meglepő, hogy ma sorra jelennek meg a szakértelem természetével
kapcsolatos episztemológiai, fenomenológiai, szociológiai vagy éppen
pszichológiai cikkek, kötetek. A számos megközelítés közül talán a SEE
(studies of exertise and experience) tekinthető a legsikeresebbnek,
melynek keretei között Collins, Evans és mások azt vizsgálják, hogyan
jelennek meg a szakértőiség különböző formái a tudományhoz kapcsolódó
társadalmi interakciókban. A szakértelem formáinak klasszifikációja a
"szakértelem periódusos rendszerét" eredményezi, amely számos érdekes
megkülönböztetést alkalmaz. Ilyen például az a feltevés, mely szerint a
szakértőiség kérdésének alapvető sajátossága, hogy a szakértők
azonosítása maga is egyfajta szakértelmet kíván, amelyet a szerzők
meta-szakértelemnek neveznek. A fogalom alkalmazásának spektruma
a racionális érvelésekre való "ösztönös" érzékenységtől a tudományos
szakpublikációk elbírálásának készségéig tart, és alapvető fontossággal
bír minden episztémikus kultúra számára, így például a tudomány (belső
és külső) kommunikációs mintázatainak és lehetőségeinek szempontjából.
Előadásomban (1) felvázolom a szakértőiség alapproblémáját a fenti
megjegyzések bővebb kifejtésével, majd (2) röviden összefoglalom a
legjellemzőbb megközelítéseket. Ezután (3) részletesebben kifejtem a
SEE-modellt, különös tekintettel a meta-szakértelem fogalmára, majd (4)
megpróbálok néhány ponton kritikát fogalmazni meg vele szemben.
|
23 February 4:00 PM
Room 226
Ferenc
Csatari's seminar talk (23 February) has been
canceled/postponed
due to unexpected circumstances!
|
Ferenc Csatári
|
Department of Logic, Institute of Philosohy
Eötvös University, Budapest |
|
Az egytől
az omegáig - fejezetek a
számfogalom történetéből
(From
'1' to 'omega' - selected
topics from the history of arithmetic)
|
Röviden áttekintjük
a számok (számkörök) történetének egy-egy fontosabb fejezetét.
Megállapítjuk, hogy egyáltalán nem triviális, mi az, amit számnak
tekintünk; a matematika mai számfogalma (és tőle nyilván nem
függetlenül hétköznapi számfogalmunk) hosszú, verítékes történeti
fejlődés eredménye.
Ezután megvizsgálhatjuk, bír-e mindez valamilyen tanulsággal – s ha
igen, milyennel – a matematikai objektumok státuszával
kapcsolatos esetleges elkötelezettségeinkre nézve.
|
|
|
|