|
|
3
November 4:00 PM Room 226
|
György
Inzelt
|
Institute of Philosophy, Eötvös University,
Budapest
|
|
Game theoretic reconstruction of some classical problems of political philosophy
|
The
most notable philosophers of the enlightenment – and some of their
forerunners-, for example Hobbes, Harrington, Locke, Hume and Kant,
were concerned about the origins of society, and also about the just
regulation of society. The problems they raised can be reformulated in
the language of game theory – their proposed solutions to the problems
as well as their assumptions. In a short lecture, I will attempt to
summarize these ideas and give a game theoretical analysis of them.
|
10
November 4:00 PM Room 226
|
Tamás
Mihálydeák
|
Department of Computer Science, University
of Debrecen
|
|
Mi történne, ha komolyan vennénk előfeltevéseinket? (What if we took our pre-assumptions seriously?)
|
Az előadás főbb
részei felfűzhetőek egyetlen kérdésre: a logikai rendszerek
sokaságában vannak-e olyan közös jegyek, amelyek akár előfeltevésként,
akár eredményként összekötik őket? Persze mindannyian fel tudunk
sorolni ilyen sajátosságokat, de vajon értjük is azt, hogy ezek az
előfeltevések miként sorolják egyetlen közös családba a különböző
rendszereket? Azt is mondhatom, hogy egy meglehetősen önző szándék
vezet: meg akarom érteni azt, amit a logikusok, a matematikusok a
logikában csinálnak. Meggyőződésem ugyanis, hogy az előfeltevések
megértése közelebb visz nemcsak a logikai rendszerek természetének
feltárásához, hanem azok valódi alkalmazásaihoz is. Az előadás az alábbi részekre tagolódik:
1. A Frege-Husserl triád 2. Általános formális rendszerek 3. Tarskiánus és husserliánus modellek 4. Tárgyszintű azonosság 5. Kompozicionalitás 6. Általános logikai rendszerek
>>> részletesebb absztrakt >>> az előadás témájához kapcsolódó habilitációs értekezés
|
17
November 4:00 PM Room 226
|
Jenő
Pöntör
|
Institute of Philosophy, Eötvös University,
Budapest
|
|
A tudás mint
mentális állapot, és a szkepticizmus
(Knowledge as a mental state; and the skepticism)
|
A
tudásról adott legtöbb definíció szerint annak, hogy tudjunk egy adott
állítást, három szükséges feltétele:
- Az
állítás igaz legyen
- Higgyük
az állítást
- p
A
definíciók általában abban különböznek, hogy p mit takar. (A klasszikus
meghatározás szerint p: az állítás igazolt) A szkepticizmus a tudás
lehetőségének tagadása. A legerősebb szkeptikus érvek pedig azt
kívánják megmutatni, hogy tudás azért nem lehetséges, mert p
lehetetlen. Úgy tűnik tehát, hogy ezek az érvek erősen kötődnek a
„háromrészű” tudásdefinícióhoz. A 90-es évek közepén azonban Timothy
Williamson előállt egy új megközelítéssel: a tudás fogalmát tekintsük
primitív, tovább nem elemezhető fogalomnak, konkrétabban, a tudást
tekintsük egy önálló mentálisállapot-típusnak. Előadásomban azt
szándékozom megvizsgálni, hogy e koncepció elfogadása milyen
következményekkel járhat a szkepticizmus-problémára nézve.
|
24
November 4:00 PM Room 226
|
János
Tőzsér
|
Philosophy of Language Research Group of the Hungarian Academy of Sciences Eötvös University,
Budapest
|
|
Fenomenális és intencionális tulajdonságok (Phenomenal and intentional properties)
|
A hagyományos felfogás szerint elménk
két metafizikai kategóriába tartozik: mentális állapotaink vagy
intencionálisak (például a hitek), vagy fenomenális tudatosak
(például az érzetek). E felfogás szerint az intencionális
állapotaink nem rendelkeznek fenomenális karakterrel, és a
fenomenális tudatos állapotaink nem rendelkeznek intrinzikus
intencionalitással.
A kortárs elmefilozófiában e
hagyományos álláspontot két irányból kezdik ki. Egyesek
amellett érvelnek, hogy valamennyi mentális állapot rendelkezik
intencionális/reprezentációs tartalommal, beleértve a fenomenális
állapotokat is, és egy mentális állapot fenomenális karaktere a
kérdéses mentális állapot intencionális tulajdonságain
szuperveniál. E nézetet nevezzük reprezentacionalizmusnak,
és a fő képviselői például Dretske, Tye, Lycan, Byrne és
Crane. Mások ezzel szemben azt állítják, hogy épp ellenkezőleg:
valamennyi (tudatos) intencionális állapot rendelkezik fenomenális
karakterrel, és egy mentális állapot intencionális tulajdonságait
a kérdéses mentális állapot fenomenális tulajdonságai
határozzák meg. E nézetet nevezzük fenomenális
intencionalitás elméletének, és fő képviselői
például Chalmers, Loar, Pitt, Horgan stb.
Előadásom két részből áll. Az
első részben röviden bemutatom e két elmélet fő téziseit, és
az érzéki tapasztalatokra koncentrálva elemzem köztük lévő
viszonyt. A második részben bírálom a fenomenális
intencionalitás elméletét. Amellett érvelek, hogy gondolataink
nem rendelkeznek fenomenális karakterrel, más szóval: nem létezik
kognitív fenomenológia.
|
|
|
|