Printable poster:






The Forum is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments and institutes!

The 60 minute lecture is followed by a 10 minute break and a 30-60 minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.


The scope of the Forum includes all aspects of theoretical philosophy, including:
  • logic and philosophy of formal sciences
  • philosophy of science
  • modern metaphysics
  • epistemology
  • philosophy of language
  • problems in history of philosophy and history of science, relevant to the above topics
  • particular issues in natural and social sciences, important for the discourses in the main scope of the Forum.

Location














3 November 4:00 PM  Room 226
György Inzelt
Institute of Philosophy, Eötvös University, Budapest
 
 Game theoretic reconstruction of some classical problems of political philosophy
The most notable philosophers of the enlightenment – and some of their forerunners-, for example Hobbes, Harrington, Locke, Hume and Kant, were concerned about the origins of society, and also about the just regulation of society. The problems they raised can be reformulated in the language of game theory – their proposed solutions to the problems as well as their assumptions. In a short lecture, I will attempt to summarize these ideas and give a game theoretical analysis of them.


10 November 4:00 PM  Room 226
Tamás Mihálydeák
Department of Computer Science, University of Debrecen
 
 Mi történne, ha komolyan vennénk előfeltevéseinket?
(What if we took our pre-assumptions seriously?)

Az előadás főbb részei felfűzhetőek egyetlen kérdésre: a logikai rendszerek so­kaságában vannak-e olyan közös jegyek, amelyek akár előfeltevésként, akár eredményként összekötik őket? Persze mindannyian fel tudunk sorolni ilyen sajátosságokat, de vajon értjük is azt, hogy ezek az előfeltevések miként sorolják egyetlen közös családba a különböző rendszereket? Azt is mondhatom, hogy egy meglehetősen önző szándék vezet: meg akarom érteni azt, amit a logikusok, a matematikusok a logikában csinálnak. Meggyőződésem ugyanis, hogy az előfeltevések megértése közelebb visz nemcsak a logikai rendszerek természetének feltárásához, hanem azok valódi alkalmazásaihoz is.
Az előadás az alábbi részekre tagolódik:

1. A Frege-Husserl triád
2. Általános formális rendszerek
3. Tarskiánus és husserliánus modellek
4. Tárgyszintű azonosság
5. Kompozicionalitás
6. Általános logikai rendszerek


>>> részletesebb absztrakt
>>> az előadás témájához kapcsolódó habilitációs értekezés

17 November 4:00 PM  Room 226
Jenő Pöntör
Institute of Philosophy, Eötvös University, Budapest
 
 A tudás mint mentális állapot, és a szkepticizmus
(Knowledge as a mental state; and the skepticism)

A tudásról adott legtöbb definíció szerint annak, hogy tudjunk egy adott állítást, három szükséges feltétele:
  1.    Az állítás igaz legyen
  2.    Higgyük az állítást
  3.    p
A definíciók általában abban különböznek, hogy p mit takar. (A klasszikus meghatározás szerint p: az állítás igazolt) A szkepticizmus a tudás lehetőségének tagadása. A legerősebb szkeptikus érvek pedig azt kívánják megmutatni, hogy tudás azért nem lehetséges, mert p lehetetlen. Úgy tűnik tehát, hogy ezek az érvek erősen kötődnek a „háromrészű” tudásdefinícióhoz. A 90-es évek közepén azonban Timothy Williamson előállt egy új megközelítéssel: a tudás fogalmát tekintsük primitív, tovább nem elemezhető fogalomnak, konkrétabban, a tudást tekintsük egy önálló mentálisállapot-típusnak. Előadásomban azt szándékozom megvizsgálni, hogy e koncepció elfogadása milyen következményekkel járhat a szkepticizmus-problémára nézve.

24 November 4:00 PM  Room 226
János Tőzsér
Philosophy of Language Research Group of the
Hungarian Academy of Sciences
Eötvös University, Budapest

 
 Fenomenális és intencionális tulajdonságok
(Phenomenal and intentional properties)

A hagyományos felfogás szerint elménk két metafizikai kategóriába tartozik: mentális állapotaink vagy intencionálisak (például a hitek), vagy fenomenális tudatosak (például az érzetek). E felfogás szerint az intencionális állapotaink nem rendelkeznek fenomenális karakterrel, és a fenomenális tudatos állapotaink nem rendelkeznek intrinzikus intencionalitással.

A kortárs elmefilozófiában e hagyományos álláspontot két irányból kezdik ki. Egyesek amellett érvelnek, hogy valamennyi mentális állapot rendelkezik intencionális/reprezentációs tartalommal, beleértve a fenomenális állapotokat is, és egy mentális állapot fenomenális karaktere a kérdéses mentális állapot intencionális tulajdonságain szuperveniál. E nézetet nevezzük reprezentacionalizmusnak, és a fő képviselői például Dretske, Tye, Lycan, Byrne és Crane. Mások ezzel szemben azt állítják, hogy épp ellenkezőleg: valamennyi (tudatos) intencionális állapot rendelkezik fenomenális karakterrel, és egy mentális állapot intencionális tulajdonságait a kérdéses mentális állapot fenomenális tulajdonságai határozzák meg. E nézetet nevezzük fenomenális intencionalitás elméletének, és fő képviselői például Chalmers, Loar, Pitt, Horgan stb.

Előadásom két részből áll. Az első részben röviden bemutatom e két elmélet fő téziseit, és az érzéki tapasztalatokra koncentrálva elemzem köztük lévő viszonyt. A második részben bírálom a fenomenális intencionalitás elméletét. Amellett érvelek, hogy gondolataink nem rendelkeznek fenomenális karakterrel, más szóval: nem létezik kognitív fenomenológia.