|
|
|
|
3 March
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226
|
Márton Gömöri (speaker) and László E. Szabó
|
Department of
Logic, Institute of
Philosophy
Eötvös University, Budapest
|
| |
Mit
is
állít
pontosan
a
relativitás
elve?
(What exactly
does the relativity principle state?)
|
A
Galilei--Einstein-féle
relativási
elv
szokásos
megfogalmazásában
a
következő
állítás:
A fizika törvényei azonosak minden
inerciarendszerben.
A szeminárium egy korábbi előadásában részletesen körüljártuk ezt az
állítást, és a következő, pontosabb megfogalmazását adtuk:
A K
inerciarendszerrel -- mint egész -- együtt mozgó fizikai rendszer
viselkedését leíró törvények, kifejezve a K-val együtt mozgó mérőberendezések
segítségével értelmezett mennyiségekben, ugyanolyan alakúak, mint a K' inerciarendszerrel együtt mozgó
ugyanolyan rendszer hasonló viselkedését leíró törvények, kifejezve a K'-vel együtt mozgó ugyanolyan
mérőberendezések és ugyanolyan mérési operáció segítségével értelmezett
mennyiségekben.
E megfogalmazásból kiindulva, a jelen előadásban elemzésünket
formálisabb keretek között folytatjuk. Bemutatunk egy általános
matematikai formalizmust, melyben a relativitási elv kérdésköre
kényelmesen tárgyalható. Megmutatjuk, hogy a relativitási elv és a
fizikai egyenletek kovarianciájának kapcsolata nem olyan magától
értetődő, mint gondolni szokás. A nehézséget elsősorban „a K inerciarendszerrel -- mint egész
-- együtt mozgó fizikai rendszer” fogalmának bizonytalalnsága okozza,
mely igencsak megnehezíti a relativitási elv megértését.
Related preprint:
M. Gömöri and
L. E. Szabó, Is the relativity principle consistent with
electrodynamics? Towards a logico-empiricist reconstruction of a
physical theory, //philsci-archive.pitt.edu/archive/00005155/
|
| 10 March
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
| Alexander
V. Tyaglo |
Department of
Philosophy and Political Science
National
University of Internal Affairs, Kharkiv
|
| |
Is informal logic a
manifestation of new logical and philosophical paradigm?
|
I
would like to start with the basic attempt of traditional logic
and epistemology to find an "absolute weapon of cognition", e.g.
like Leibniz' scientia universalis. This fundamental approach was
rejected finally in the 20th century only - due to Popper and a
few other thinkers. In human rational sphere there is neither
ideal knowledge ("absolute truth") nor ideal way of cognition
(the "absolute weapon"). What comes after this simple but
fundamental statement? First of all, special emphasis on
different mistakes, both paralogisms and sophisms: they are
immanent features of human knowledge; therefore we have to study
these errors as well as how to fight these deeply and
systematically (e.g., an infinite task is to complete a
theoretical classification of errors). Second, "end of
deductivism" and transition to some different way of thinking
with accent on probability. In context of this general shift it
seems reasonable to study non-demonstrative argument as a basic
norm, and methods to evaluate its soundness (while deductive
argument appears as a simplification only). I will address this
last issue in my talk in detail.
|
| 17 March
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
| Szilvia
Ráti |
Department of
Logic, Institute of
Philosophy
Eötvös University, Budapest
|
| |
A gének és az a priori
(Genes and
the a priori)
|
Az
ismeretelméletben
az
innátizmust
többféleképpen
értelmezhetjük.
Ma legtöbbször a gének által tovább örökített kognitív
egységeket, képességeket tartjuk velünk születetteknek. Az
általános felfogás szerint ezek a kognitív egységek a
prioriak is egyben, azaz nem kell kialakításukhoz külvilági
tapasztalat. Nincs azonban kellőképpen tisztázva, hogy melyek ezek
a gének által kódolt és tovább örökített kognitív elemek,
sem az, hogy mi is pontosan a gének szerepe.
Másrészt,
mivel a velünk született a priori kognitív egységek az
evolúció során a külvilág-élőlény interakció termékeiként
foghatók föl, az a priori értelme is módosítható.
Előadásomban
ezekkel a problémákkal foglalkozom. |
| 24 March
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
| Ádám
Majdányi |
Institute of
Philosophy
Eötvös University, Budapest
|
| |
A fenomenális tudatosság
intencionalista magyarázatának védelme
(In defence
of an intentionalist theory of consciousness)
|
Azokat
a
mentális állapotokat nevezzük fenomenálisan tudatosnak, amelyeknek az
átélését valamilyen szubjektív minőség jellemzi. Az intencionalizmus
képviselőjének az a szándéka, hogy ezt a sajátosságot arra a (komplex)
tényre vezesse vissza, hogy a szóban forgó állapotok valamire
irányulnak. Ennek megfelelően egy intencionalista elmélet alátámasztása
két szinten megy végbe. Először: be kell bizonyítani, hogy minden
(tudatos) mentális állapot intencionális, azaz meg kell cáfolni azt az
álláspontot, hogy bizonyos tudatos állapotokat csak és kizárólag
nem-intencionális "kvália" alkot. Másodszor: meg kell mutatni, hogy a
tudatos állapotok intencionális tulajdonságai egyértelműen
meghatározzák fenomenális tulajdonságaikat, más szóval védekezni kell
az ún. kválé-elmélet képviselőinek támadásaival szemben. Ha e két
feltétel teljesül, abból (legalább) az következik, hogy a "kvália"
fogalmának nincsen magyarázó szerepe a fenomenális tudatosság
szempontjából.
Célom, hogy e gondolatmenetet áttekinthetővé tegyem, miközben
védelmembe veszem az intencionalizmus egy bizonyos fajtáját.
|
|
|
|
