|
|
|
|
| 4 May
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Miklós Lehmann
|
Department of Social
Science, Faculty of Elementary and Nursery School Teachers' Training,
Eötvös University
|
| |
Közösségi tudat és web 2.0
(Common conscience and Web 2.0)
|
A
tudat kialakulásában a környezeti tényezők szerepe már a biológiai,
evolúciós megközelítésmód alkalmazásával különös hangsúlyt kapnak. Az
emberré válás folyamatában azonban a társas aspektusok, a közösségi
meghatározottság a tudat ugrásszerű, a tisztán biológiai
jellegzetességeken túlmutató fejlődését eredményezték. A környezeti
változás, amely a társas-kulturális szféra mind nagyobb szerepét
eredményezte a tudat alakításában, a digitális átalakulással sajátos
irányt vett. De vajon miként formálódik át a tudat e környezet
hatására? Visszatérnek-e a tudatosság korábbi társas formái a közösségi
hálózatok hatására? S egyáltalán: miben áll a változás, amely a
huszonegyedik század emberének tudatát megkülönbözteti a megelőző korok
tudati formáitól?
|
| 11 May
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Dávid Such
|
Institute of
Philosophy, Eötvös University
|
| |
Fenomenális fogalmak és antifizikalista érvek
(Phenomenal concepts and anti-physicalist
arguments)
|
Thomas
Nagel
Milyen
lehet denevérnek lenni?
című 1974-es cikke után számos antifizikalista érv született,
amely a fenomenális minőségekre épített. Nagel szerint a
tapasztalat fenomenális karaktere elvileg megismerhetetlen a fizikai
és neurofiziológiai tudományos kutatás által, lévén, hogy a
fenomenális minőségek lényegileg szubjektívek, míg a tudományos
kutatás csak az objektív tényekhez férhet hozzá.
Az
antifizikalisták szerint ez a magyarázati szakadék azért áll
fenn, mert a fizikai tulajdonságok ontológiailag különböznek a
fenomenális tulajdonságoktól.
Napjaink
materialista
filozófusai
között
már
azok
vannak többségben akik
valódi kihívásnak találják a szubjektivitás problémáját. Jól
látják azonban, hogy ezektől az aggályoktól mindaddig nem
szabadulhatnak, amíg hihető magyarázatot, egy alternatív választ
nem adnak ennek az intuitív kételynek az eredetére.
Egy
ilyen lehetséges válasz lenne a fenomenális fogalmak stratégiája.
Eszerint a fenomenális minőségek és a fizikai tények között
azért nem látunk hézagmentes magyarázati viszonyt, mert azokat
eltérő módon konceptualizáljuk.
Előadásomban
bemutatok
néhány
fenomenálisfogalom-elméletet,
és
szembesítem
őket
David Chalmers kritikájával. Ezzel szemben megpróbálom őket
megvédeni – Balog Katalin ellenérvei segítségével. Legvégül
viszont néhány további – azt hiszem nehezen orvosolható –
problémát ismertetek a fenomenális fogalmak elméleteiben.
|
17 May (Tuesday)
5:00
PM
Room 226 EXTRA SEMINAR!
|
Stewart Cohen
|
|
Department of
Philosophy, University of Arizona |
Theorizing about the Epistemic
|
I
argue that there is significant confusion in the epistemological
literature resulting from the fact that 'epistemic' functions largely
as an undefined technical term. In particular, I argue that it is
unclear what the issue concerning the nature of what is called
"epistemic justification" is about. Similar confusion surrounds the
distinction between epistemic and practical justification.
|
| 18 May (Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
János Laki
|
| |
Kollektív intencionális állapotok − aktív
externalizmus
(Collective intentional states - active
externalism)
|
Előadásomban
azt
a
kérdést
vizsgálom,
milyen elmefilozófiai előföltevések fényében
tekinthető értelmesnek, illetve abszurdnak az a köznapi gyakorlat, hogy
mentális állapotokat tulajdonítunk csoportoknak. Amellett kívánok
érvelni, hogy az emberi elmével kapcsolatos metafizikai meggyőződések
újragondolásával, az aktív externalizmus megoldást kínál e problémára,
de ez a mentális állapotok egy alosztálya, a kognitív állapotok
vonatkozásában számos nehézséget okoz: lehetetlenné teszi a kognitív
ágens fogalmának szokásos értelmezését, az episztemológiai
individualizmus feladása pedig új ismeretelméleti keret kidolgozását
teszi szükségessé.
|
| 25 May
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Máté Szabó
|
Department
of
Philosophy
and
the
History
of
Science
Budapest
University of Technology and Economics
|
| |
Mit tudott Mary a többiekről?
(What did Mary know about the others?)
|
Frank
Jackson Mary-s gondolatkisérletének konklúziója szerint a fizikalizmus
hamis, mivel Mary a fekete-fehér szoba elhagyása után valami újat
tanul, amikor először lát pirosat. A gondolatkisérletet vitató cikkek
többsége azzal foglalkozik, hogy Mary valóban tanul-e újat magáról,
noha Jackson szerint nem ez jelent nehézséget a fizikalizmus számára.
Jackson szerint a valódi nehézséget az okozza a fizikalizmus számára,
hogy Mary a "többiekről" tanul valami újat az első szín-élménye során.
Előadásomban azt próbálom áttekinteni, hogy pontosan mit tanul Mary a
többiekről amikor kiszabadul, illetve hogy ez mekkora problémát jelent
a fizikalizmus számára.
|
The last lecture of the academic year:
| 1 June
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Graeme
Forbes
|
Department of Philosophy,
University of Colorado, Boulder
|
| |
The Problem Of Factives For Sense Theories
|
Kripke's
modal
objections
to
"famous deeds" sense theories of names are
effective against other kinds of sense theories as well, including
"theory-laden" theories. According to the latter, the description that
expresses the sense of a name embodies a theoretical account of
reference. For example, if we endorse a historical chain account, then
for the description that gives the reference of a name "NN" we
might suggest "the thing "NN" refers to in the mouths of the people
from whom I acquired the name". But it's contingent that NN is the
thing "NN" refers to in the mouths of the people from whom I acquired
the name. NN could have been named "MM" while GF was named "NN".
Responses to the modal objections typically involve making modal
contexts a kind of deviant case. One way of doing this, recently
proposed by Gluer-Pagin and Pagin, involves employing "actually"
operators in a new way, with the result that even famous deeds theories
may be rescued from the modal objections. Another way involves
distinguishing the dimension of meaning modal operators affect from the
dimension other operators, especially epistemic ones, affect. It is
then irrelevant that theory-laden descriptions are non-rigid
designators in modal contexts, since it's the epistemic dimension of
meaning that matters.
In this paper I argue that both these moves against Kripke's objections
are refuted by "mixed" contexts involving factive verbs such as "know",
"establish", "prove", etc. In mixed contexts there are both modal and
epistemic operators, for instance, as in "possibly(Hesperus has a moon
and someone establishes that Hesperus has no moon)". This statement
appears to be contradictory, but I will attempt to show that these new
responses to Kripke are committed to its truth, or to the truth of
slightly different but equally problematic examples.
Draft of related paper: PDF
|
|
|
|
