|
|
|
|
| 6 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
| Zalán Gyenis* (speaker) & Miklós Rédei**
|
* Mathematics, CEU,
Budapest
** Department of Philosophy, Logic and Scientific Method, LSE, London
|
| |
Közös ok-zárt valószínűjségi terek karakterizációja
(Characterization of common cause closed
probability spaces)
|
Egy valószínűségi teret közös ok zártnak (teljesnek)
mondunk, ha bármely korreláló eseménypárnak van a térben reichenbachi
közös oka. Ez a kauzális zártság egy erős, bár -- mint látni fogjuk --
nem teljesíthetetlen követelménye. Az előadásban a kapcsolódó fogalmak
és előzmények áttekintése után két új eredményt mutatunk be:
1. Karakterizáljuk a közös ok zárt tereket a mérték atomosságának
segítségével.
2. Megmutatjuk, hogy bármely valószínűségi tér kiterjeszthető közös ok
teljessé.
Végezetül felvázolunk lehetséges álláspontokat arról, hogy ezen
eredményekből milyen következtetéseket lehet levonni a reichenbachi
közös ok elvre nézve.
A tervek szerint az előadás self-contained lesz. |
| 13 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Gábor Hofer-Szabó
|
Institute for
Communication and Cultural Studies, King Sigismund College, Budapest
Department of Logic, Institute of Philosophy, Eötvös University,
Budapest |
| |
Common causal explanations and the Bell inequalities
|
According to the standard interpretation a common causal
explanation of a set of EPR correlations consists in providing a
so-called common common cause
system that is a common screener-off for all correlations of the set such
that this common screener-off is local and non-conspiratorial.
However, it is well known that the assumption that a set of
correlations has a local, non-conspiratorial common common cause system results
in various Bell inequalities. Since these Bell inequalities are
violated for appropriate measurement settings a common causal
explanation of the EPR correlations is excluded.
But what if we replace the assumption of a common common cause system
by the requirement that each correlation of the set has a local,
non-conspiratorial separate
common cause system? In the paper the rise and fall of the so-called
local, non-conspiratorial separate common causal explanation of the EPR
correlations will be tracked.
Slides: http://hps.elte.hu/~gszabo/Preprints/Cracow.pdf
Preprint: pdf
|
| 20 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Hanoch Ben-Yami
|
Department of
Philosophy, Central European University, Budapest
|
| |
How to Bind Donkeys: On Conditional Donkey Anaphora
|
|
The
behaviour
of
the
indefinite
article
in
sentences
of
the form ‘If John bought a donkey, he vaccinated
it’ has puzzled philosophers and linguists over the last half
century. Although the indefinite article is usually interpreted as
the particular or existential quantifier, as in ‘John bought a
donkey’, in the conditional above it seems to have universal force
and to bind the anaphor ‘it’ in the consequent. This was deemed ad
hoc and unacceptable, and from Evans
on various alternative
theories have been developed in the aim of explaining the meaning of
such sentences, some theories widely departing from the ordinary
logical analysis of natural language. I shall try to derive the
universal force of the indefinite in conditional donkey sentences
from accepted logical principles. I shall also generalize my approach
to other quantifiers appearing in similar constructions, and other
kinds of conditional sentences. This donkey work will yield an
account which is a priori derivable, simple, applicable to a large
variety of sentences, and avoids most of the difficulties confronting
other accounts. |
27 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226
Postponed
to
10 November (27 October is holiday)!
|
Márton Gömöri
|
|
Department of Logic,
Institute of Philosophy, Eötvös University, Budapest |
| |
Létezik-e klasszikus leírása a „töltött részecskék +
elektromágneses mező” csatolt rendszernek?
(Is
there
a
classical
description
of
the
coupled
system of "charged
particles + electromagnetic field"?)
|
A klasszikus elektrodinamika keretében tárgyalt
szokásos problémák két jól elküníthető csoportba sorolhatók. Az elsőbe
azok a feladatok tartoznak, amelyekben arra kérdezünk rá, hogy előre megadott pályán mozgó töltött
részecskék milyen elektromágneses mezőt hoznak létre. A mező
dinamikáját rögzített töltés- és árameloszlás mellett a
Maxwell-egyenletek írják le. A második feladattípusban ismertnek tételezzük fel az
elektromágneses mezőt, s arra vagyunk kíváncsiak, hogyan mozognak a
töltött részecskék e tér jelenlétében. A „külső” elektromágneses mezőbe
helyezett részecskék mozgását a Lorentz-egyenlet írja le.
Van azonban ez elektrodinamikai problémáknak egy harmadik,
fundamentális osztálya, amelyek nem tárgyalhatók a fentiek alapján. Ez
az „elektrodinamikai többtestprobléma”, melyben a töltött részecskék
saját ill. egymás terében mozognak. Itt a részecskék hatása a mezőre és
a mező hatása a részecskékre egyszerre érvényesül. Az ilyen típusú
kölcsönhatást a két különböző hatásról számot adó differenciálegyenlet
csatolásával szoktuk leírni.
A csatolt Maxwell--Lorentz-egyenleteknek azonban nincs megoldása!
Akkor milyen egyenletek írják le a töltött részecskék és az
elektromágneses mező alkotta kölcsönható
rendszer viselkedését? A több mint száz éve felmerült problémára a mai
napig sincs megnyugtató válasz. Az előadásban a megoldási kísérletek
igen gazdag és sokszínű készletéből szemezgetünk, különös hangsúlyt
helyezve a javaslatok által felvetett konceptuális nehézségekre, a
klasszikus elektrodinamika ontológiáját illető kérdésekre --
mindenekelőtt a klasszikus „pontrészecske” problémájára.
|
|
|
|
