Printable poster:






The Forum is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments and institutes!

The 60 minute lecture is followed by a 10 minute break and a 30-60 minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.
The scope of the Forum includes all aspects of theoretical philosophy, including:
  • logic and philosophy of formal sciences
  • philosophy of science
  • modern metaphysics
  • epistemology
  • philosophy of language
  • problems in history of philosophy and history of science, relevant to the above topics
  • particular issues in natural and social sciences, important for the discourses in the main scope of the Forum.

Location




13 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Miklós Szalai
Institute of History
Research Center for the Humanities
Hungarian Academy of Sciences
 
Alvin Plantinga evoluciós érve a naturalizmus ellen
(Alvin Plantinga's evolutionary argument against naturalism)
Alvin Plantinga 1994-ben kifejtett egy azóta is számos vitára alkalmat adó érvet, az evolúciós érvet a naturalizmus ellen (Evolutionary Argument Against Naturalism; EAAN).
Plantinga szerint a naturalizmus az emberi kognitív képességek kifejlődését az evolúcióval, vagyis a természetes kiválasztódással kell, hogy magyarázza. Ámde a természetes szelekció a környezethez való alkalmazkodást elősegítő tulajdonságokat, nem pedig az igazság megismerésére való képességet fejleszti ki az élőlényekben; az igazság megismerése és az adaptáció között pedig nincs semmiféle kapcsolat. Ezért ha a naturalizmus alapján értelmezzük az evolúciót, minden okunk megvan arra, hogy ne tekintsük megbízhatónak kognitív képességeinket, s ne bízzunk meg egyetlen hitünkben sem - beleértve magát a naturalizmust is. Következésképpen a naturalizmus inkoherens. Ezzel szemben a teista hívő indokoltan gondolja azt, hogy Isten az evolúciót úgy irányította, hogy az értelmes, az igazság megismerésére képes lényeket hozzon létre, ezért indokoltan bízhat az emberi kognitív képességek megbízhatóságában. Bemutatok és kiértékelek néhány stratégiát az EAAN megcáfolására.

20 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Gábor Boros
Department of Modern Philosophy, Institute of Philosophy
Eötvös University, Budapest
 
Leibniz elméleti filozófiája a ’Mi az idea?’ tükrében
(Leibniz's theoretical philosophy in the light of his 'Quid sit idea')
Leibniz filozófiáját minden szinten meghatározza a törekvés, hogy a Descartes által nem kellő mélységekig vitt analízist, elemekre bontást tovább vigye, s ezzel levonja a végső következtetéseket abból az alapmeggyőződésből, mely szerint a filozófia végső soron nem más, mint analízis. E program egyik szintje annak a descartes-i teorémának az elmélyítése, mely szerint az isteni teremtés egyszerre jelenti meghatározott törvények összekapcsolását a mozgásba hozott anyaggal, valamint a törvényeknek megfelelő fogalmak elhelyezését a mindenkibe beleszült eszes lelkekbe. Leibniz úgy véli, Descartes
ezzel túl keveset mond, s azt is metaforákba öltözteti. Ezen igyekszik segíteni a Quid sit idea? című rövid, ám annál mélyebbre hatoló írás, melynek új szemléletű fordítása alapján beszélek Leibniz elméleti filozófiájáról.

27 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Dániel Corsano
Institute of Philosophy
Eötvös University, Budapest
 
Lehet-e műalkotás művész nélkül?
(Can there be a work of art without an artist?)
David Cope, az UCSC professzora évtizedek óta foglalkozik olyan programokkal, melyek képesek zenét írni. EMI nevű programja nagy zeneszerzők stílusát analizálta, majd több tízezer különféle zeneművet hozott létre ezek alapján. Néhány közülük annyira jól sikerült, hogy például a Bach stílusában készültekről több esetben klasszikus zenészek sem voltak képesek megállapítani, hogy nem a zeneszerző írta őket. A program utódja már nem csak egy-egy stílust utánozva, hanem újakat kialakítva is képes egyedi és modern kompozíciókat létrehozni, akár teljesen önállóan, akár egy emberrel együtt dolgozva.
Bár természetesen még van hova fejlődniük, ezekben a programokban óriási potenciál rejlik. Új kihívások és lehetőségek elé állítják a következő generációk zenészeit és zenekedvelőit és egyúttal rendkívül érdekes és fontos művészetfilozófiai és jogi kérdéseket is felvetnek. Előadásomban ezek közül vizsgálok meg kettőt: hogy milyen szempontok szerint tekinthetjük a programok által létrehozott zenéket műalkotásoknak, illetve hogy ki vagy mi a szerzőjük, ha egyáltalán van nekik.