|
|
|
|
| 2 March
(Wednesday)
5:00 PM
Room 226 |
| Gábor
Hofer-Szabó |
|
Institute of
Philosophy, Research Centre
for the Humanities, Budapest
|
|
How
man and nature shake hands:
the role of no-conspiracy in
physical theories
|
No-conspiracy is the
requirement that measurement
settings should be
probabilistically independent of
the hidden properties of the
system responsible for the
measurement out- comes.
In this paper we investigate what
role no-conspiracy generally plays
in a physical theory; how it
influences the semantical role of
the observables of the theory; and
how it relates to such other
concepts as separability,
compatibility and locality.
Related paper: PDF
Slides of the talk: PDF
|
| 9
March (Wednesday)
5:00 PM
Room 226 |
Márton
Gömöri
|
Department
of Philosophy, University of
Salzburg
on leave from
Institute of
Philosophy, Research Centre
for the Humanities, Budapest
|
| |
| Reichenbach's
Common Cause
Principle from
a Humean
perspective |
If Humean supervenience
is true, everything that features
in our description of the world
must be expressible in terms of
the Humean Mosaic. This paper
investigates the extent to which
the statement of Reichenbach's
Common Cause Principle is
expressible in terms of the Humean
Mosaic.
|
| 16
March (Wednesday)
5:00 PM
Room 226 |
László
Bernáth
|
Institute of
Philosophy, Eötvös
University Budapest
Department
of Philosophy, Pázmány
Péter Catholic University,
Budapest
|
| |
Fokozott
kontroll és
morális
felelősség
(Enhanced
Control and
Moral
Responsibility)
|
Előadásomban amellett érvelek,
hogy a morális felelősség nem
kompatibilis a determinizmussal.
Előadásom első részében azt
állítom, hogy csak akkor lehet
valaki morálisan felelős x-ért, ha
az illető tehet x-ről. Előadásom
második részében arra teszek
kísérletet, hogy megmutassam, az
emberek csak akkor tehetnek
bármiről is, ha legalább olykor
jobban kontrollálják, milyen
hatást fejtenek ki a világra adott
körülmények között, mint a gépek,
az alacsonyabb rendű állatok vagy
a kényszerbetegek. Előadásom
harmadik részében amellett
érvelek, hogy ha az emberek
tényleg jobban kontrollálják, hogy
milyen hatással vannak a világra,
mint például a gépek, akkor ezt
csak az magyarázhatja, hogy
rendelkeznek az un.
fokozott-kontroll gyakorlásának a
képességével. Ez azt jelenti, hogy
képesek arra, hogy tn
időpontban k körülményei
között – amiben benne foglaltatik
a cselekvő és az őt körülvevő
szituáció összes jellemzője, így a
természeti törvények is – képesek
elindítani nemcsupán egy, de
legalább két, releváns mértékben
különböző hatásmechanizmust.
Előadásom befejező részében pedig
elmagyarázom, hogy a fokozott
kontroll miért nem
összeegyeztethető a
determinisztikus természeti
törvényekkel.
|
| 30
March (Wednesday)
5:00 PM
Room 226 |
| Gábor
Borbély |
Department
of Ancient and Medieval
Philosophy
Institute
of Philosophy, Eötvös University
Budapest |
| |
A
jóindulat-váltó:
interpretációs
problémák egy
14. századi
szerző kapcsán
(Nicholas
of Autrecourt
and John Buridan
on the Principle
of
Non-Contradiction:
Conflicting
Interpretations)
|
A szemináriumon a charity
principle alkalmazásával
kapcsolatos problémákról szeretnék
beszélni egy 14. szerző, Nicolaus
de Ultricuria kapcsán
(1298/99–1369). Nicolaus de
Ultricuria olyan értelmezését adta
az ellentmondásmentesség elve (EE)
filozófiai szerepének, ami verbatim
megfelelt a középkori tradíciónak,
az erre épülő érvelés azonban
tartalmában és céljában (az
arisztotelészi metafizika és
természetfilozófia alapfogalmainak
destrukciója) eltért attól.
Kortársa és kollégája, Johannes
Buridanus szerint Nicolaus de
Ultricuria állításai abszurdak, és
abból fakadnak, hogy szerzőjük
nincs tisztában a logikával (szó
szerint: “haec sunt absurda et
dicta ex ignorantia logicae”). A
Nicolaust értelmező
filozófiatörténészek jóindulatúan
interpretálják Nicolaust, Buridant
pedig hanyagsággal vagy
rosszindulattal vádolják. A
jóindulatú értelmezés
eredményeképpen azonban Nicolaus
olyan álláspontot vesz föl az EE
filozófiai szerepével
kapcsolatban, ami megfelel annak a
tradíciónak, amire hivatkozva
Buridan a logika ignoranciájával
vádolja. Én azt mondom, hogy
interpretáljuk Buridánt
jóindulatúan és nézzük meg, hogy
mi sül ki ebből. Erről fog szólni
az előadás.
|
|
|
|
