Printable poster:






The Forum is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments and institutes!

The 60 minute lecture is followed by a 10 minute break and a 30-60 minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.
 

The scope of the Forum includes all aspects of theoretical philosophy, including:

  • logic and philosophy of formal sciences
  • philosophy of science
  • modern metaphysics
  • epistemology
  • philosophy of language
  • problems in history of philosophy and history of science, relevant to the above topics
  • particular issues in natural and social sciences, important for the discourses in the main scope of the Forum.

Location









 
 
 

9 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
  Péter Varga
  Institute of Philosophy
Research Center for the Humanities
Hungarian Academy of Sciences
 
  Husserl, Russell, nemlétező tárgyak és történeti kontrafaktuálisok: Egy esettanulmány a korai fenomenológia és analitikus filozófia kapcsolattörténetéből
(Husserl, Russell, non-existing objects and historical counterfactuals. A case study in the history of early interactions between phenomenology and analytic philosophy)
A magyar filozófiai életben 2005-ben kirobbant vita az analitikus filozófia és a fenomenológia között az időközben eltelt évtized során örvendetes módon historicizálódott, azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy a két irányzat keletkezésének történetileg feltárható közös problématere milyen kapcsolattörténeti következtetésekre ad lehetőséget, illetve ezek következtetések milyen hozadékokkal szolgálhatnak e két irányzat hazai történetírása és alkotó művelése számára. Előadásomban először esettanulmányként a két irányzat központi jelentőségű alapító szereplői, nevezetesen Edmund Husserl és Bertrand Russell közti kapcsolat lehetőségét vizsgálom meg egyrészt Alexius Meinong az először a hatvanas években felvetett közvetítő szerepének hipotézisét alapul véve, másrészt Husserl Russell-olvasményélményeit dokumentáló új kéziratos anyag segítségével. Végül pedig ezen esettanulmány alapján kísérletet teszek a két irányzat mai viszonyát, illetve a korai fenomenológia historiográfiáját illető tanulságok megfogalmazására.

16 November (Wednesday)
No seminar session!

Instead, you are invited to the following mini-symposium:

FLOW OF TIME

Venue:  Institute of Philosophy, Research Center for the Humanities, Budapest, 1014 Országház u. 30, Room 026

Date:  November 16, 2016, 4 pm

http://physicsmeetsphilosophy.tumblr.com/


23 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Tamás Fülöp
Department of Energy Engineering
Budapest University of Technology and Economics
 
The hydrodynamical formalism of quantum mechanics and its interpretations
Just a few months after Schrödinger published his quantum mechanical equation, Madelung presented a reformulation where the framework of a linear equation on a wave function is replaced by hydrodynamics-like quantities and equations. One advantage of these so-called hydrodynamical quantities is that they are free of the various ambiguities (reference frame dependence, spinor ambiguity, gauge dependence and phase uncertainty) that the wave function and operator based quantum mechanics suffers from. In parallel, these quantities have inspired novel ideas concerning the interpretation of quantum mechanics. After a summarized introduction to the formalism, the talk discusses these interpretation aspects.


30 November (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Péter Vecsernyés
  Institute for Particle and Nuclear Physics
Wigner Research Centre for Physics, Budapest
 
Mit szolgáltat nekünk a kvantumtérelmélet és mit nem?
(What quantum field theory does and does not provide us)
Kvantumtérelméletek (QFT) olyan - a kvantummechanikához képest új - fogalmakkal barátkoztatnak meg bennünket, mint pl. a szuperszelekciós ("töltött") szektorok, szuperszelekciós szimmetriák, részecskestatisztika, töltéskonjugálás vagy a spontán sértett elméletek. Az algebrai QFT mindezen fogalmakat a téridőn adott lokális megfigyelhető algebrák folyamából deduktíve gyártja le a téralgebrával együtt, de konkrét modelleket a teljes deduktív konstrukcióval egyetemben csak 1+1 téridődimenziós, lokálisan véges szabadsági fokú rendszerekben találunk. Viszont ezeket a fogalmakat kísérletorientáltan fölhasználva, a klasszikus nem-abeli mértékelméletek perturbatív kvantálásával, illetve elképzelt nemperturbatív kvantálás közelítésével olyan téralgebrákkal "kezdődő" QFTkre juthatunk, melynek jóslatai megegyeznek a jelenlegi gyorsítók szóráskísérleteinek eredményével.
Sajnos e két végén égetett QFTgyertya lángjai még nagyon távol vannak egymástól. Az algebrai QFT minden matematikai szépsége, globálisan hiperbolikus téridőn való definiálhatósága ellenére nem ad választ a "klasszicizálódás" problémáira: sem a mérési eredmény szükségszerűen klasszikus részéhez, sem az akármilyen kvantumgravitációnak az általános relativitáselmélethez tartó klasszikus kisimulásához nem visz (sokkal) közelebb.