Printable poster:






The Forum is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments and institutes!

The 60 minute lecture is followed by a 10 minute break and a 30-60 minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.
 

The scope of the Forum includes all aspects of theoretical philosophy, including:

  • logic and philosophy of formal sciences
  • philosophy of science
  • modern metaphysics
  • epistemology
  • philosophy of language
  • problems in history of philosophy and history of science, relevant to the above topics
  • particular issues in natural and social sciences, important for the discourses in the main scope of the Forum.

Location









 
 
 

27 February (Wednesday) 5:00 PM  Room 226
Tamás Füzessy
  
A tudományos elméletek formális leírása és összehasonlíthatósága a Quine-féle empirikus aluldetermináció tükrében
(The equivalency and comparability of scientific theories in the context of the underdetermination thesis)
Az előadás tárgya az empirikus aluldetermináció közismert ismeretelméleti problémája, vagyis az a tézis, hogy tudományos elméleteinket aluldeterminálják a megfigyelhető események. Megkísérlem egy kicsit eltérő, formális logikai eszközrendszerrel elemezni a megfelelő alternatív elméletmegfogalmazások logikai és empirikus ekvivalenciájának szempontjait és követelményeit. Meg kívánom mutatni, hogy az aluldeterminációs tézis szigorú tudományfilozófiai követelményei pontosan megfogalmazhatók formális eszközökkel, és ez a formalizálás segíthet a témakörben felmerült értelmezési bizonytalanságok feloldásában. Az értelmezés legfőbb kérdése, és egyben a tétel használhatóságának, elfogadhatóságának legfőbb kritériuma, a látszólag különböző elméletmegfogalmazásokra vonatkozó ekvivalenciafelételek pontos meghatározása oly módon, hogy az lehetővé tegye a precíz formális megfogalmazást, de egyben szinkronban legyen a tudományos kutatásra vonatkozó intuícióinkkal.
 
A vázlat, felépítés:
-     Az elsőrendű, egyenlőségjelet is tartalmazó, rendezett fajtájú logikai nyelven megfogalmazott zárt formulák alkalmasak egy elméletmegfogalmazás axiomatikus leírására.
-     A fizikai elméletekhez alkalmazott speciális aritmetikai-geometriai apparátusok (euklideszi rendezett test, az ebben definiált egészszám-fogalom, illetve az erre épített koordináta-geometria) a megszokott vélekedéstől eltérően végesen axiomatizálható részelméletekként elegendőek lehetnek a fizikai összefüggések kifejtésére, és így a teljes elméletre is fenntartható a véges megfogalmazás előfeltétele.
-     A csak meghatározott pontosságú megfigyelési eredményeket képesek vagyunk olyan végtelen számosságú, de csak egyszerű, intuitív, minimális matematikai absztrakciót (egész számokat, rendezési relációt) tartalmazó formális struktúraként meghatározni, amelyet az azonos nyelvet beszélő, szakértői előképzettség nélküli megfigyelők is univerzálisan azonosítani tudnak az empirikus tapasztalatokkal, biztosítva az elmélet verifikálhatóságát.
-     A többfajtájú logikai apparátus bevezetésével lehetséges az elméletet úgy részelméletekre bontani, hogy szemantikai alapon meg lehessen határozni, hogy melyek tartoznak az empirikus részhez.
-     A többfajtájú logika rendezett fajtájúvá történő továbbvitele biztosítja, hogy az empirikus részelmélet minimális matematikai absztrakcióval meghatározott egyszerű mondatai átlátható módon legyenek beágyazhatóak az elmélet teoretikus részének teljes értékű aritmetikai-geometriai struktúrájába.
-     A tudományos elméletek „részlegesen interpretált formális rendszer”-ként való megfogalmazását szabatosan lehet tartalommal megtölteni a halmazelmélet modellelméleti ágára épített, szelektíven alkalmazott extenzionális szemantikával:
-       A megfigyelési mondataink interpretációjával az empirikus részelmélet modelljeként kezelhetjük a megfigyelési eredmények formális struktúráját.
-       A teljes elmélet vonatkozásában problémamentesen lemondhatunk az extenzionális logikai szemantikáról és a referencia nélküli logikai kalkulus eszközeire építhetjük az elemzéseket.
-     A már ismert megfigyelési eredményeknek való megfeleltetéssel az elmélet általános részét („fizikai törvényeit”) leképező axiómáktól világosan elkülönítve, fizikai állandókként szabatosan rögzíthetők azok a határfeltételek, amelyekkel együtt képesek vagyunk korábban nem ismert megfigyelési mondatok konstruálására, és ezek interpretációjával az elméletünk verifikálására.
-     Az alkalmazott formális struktúrában az axiómákból tételként levezethetők azok a fő összefüggések, amelyeket a fizikai állandók értékével összekapcsolva minden helyzetre kalkulálhatók a megfigyelési mondatok.
-     Az elmélet empirikus redukálhatóságának vizsgálatához egyértelmű, formális eszköz, hogy minden axióma felhasználásra került-e a megfigyelési mondataink meghatározásához alkalmazott kiemelt összefüggések levezetéséhez.
-     Két elmélet empirikus ekvivalenciájának igazolására egyértelmű eszköz annak vizsgálata, hogy az empirikus részelmélet modelljének tekintett formális struktúrák izomorfak-e.
-     Két elmélet logikai kompatibilitásának (teoretikus ekvivalenciájának) megállapításához precíz formai eszközt biztosít definíciós ekvivalenciájuk (illetve bizonyos esetekben a Morita-ekvivalenciájuk) vizsgálata.

(Kapcsolódó szakdolgozat letölthető itt)