History and Philosophy of Science
Eötvös University, Budapest
Philosophy of Science Colloquium
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
Pázmány P. sétány 1/A  Budapest Phone/Fax: (36-1) 372 2924 Location?


February                                  Preliminary!
2005


7 February  4:00 PM   6th floor 6.54   
 Márta Ujvári
Philosophy,  Corvinus University of Budapest
 
Cambridge change and sortal essentialism
The stoic Chrysippus raised the issue whether Theon the proper part of man Dion consisting of all of Dion except Dion's left foot can survive the amputation of that leg provided that the operation is not lethal. Chrysippus is reported to have decided that he could not. Recently Burke attempted to justify Chrysippus's solution by making recourse to Aristotelian sortal essentialism. This kind of essentialism is challenged by Cambridge change that Theon undergoes. Even more recently Stone based his solution on the constitution relation. The present talk backed by its written version in Metaphysica (2004) argues that the constitution relation can not serve as a protective buffer between sortal essentialism and Cambridge change for the following reason: Theon's putative survival in whatever form, say, what is made possible by constitution, presupposes that an essential property of Theon is lost by Cambridge change. Theon ceases to be a proper part of man which was essential to him, as I shall point out, though not a feature that makes a substance sortal. And the loss of an essential property while the thing continues its existence is denied by any form of essentialism, even the one that Stone embraces. The moral will be that the metaphysical consequences of Cambridge changes should not be underestimated.

14 February  4:00 PM   6th floor 6.54 
Ágnes Kovács*
HPS, Eötvös Loránd University, Budapest
_____________
* Ágnes Kovács is a graduate student majoring in chemistry. She is working on a student research project under the supervision of L. Ropolyi at the HPS Department [L. E. Szabó]
 
Feminista tudománykritika, ismeretelmélet és tudományfilozófia
(Feminist science criticism, epistemology, and philosophy of science)
A feminizmus az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb társadalomkritikai irányzata. A feminista elemzések természettudományokra alkalmazhatósága azonban problematikusnak tűnik, mert ezekben a szubjektív, emberi tényező szerepe nem nyilvánvaló. A tudomány ugyanakkor megkerülhetetlen a feminista kritika számára, egyrészt legitimációs funkciója, másrészt a tudományos kutatásban dolgozó nők növekvő száma miatt. Előadásomban azt a folyamatot szeretném bemutatni, melynek során a feminista elemzés a tudományhoz képest külsődleges tényezők (a tudományos kutatás intézményi struktúrája, a nőkről és a szexualitásról alkotott tudományos elméletek, illetve a tudomány képes nyelve) bírálatától eljutott a tudományos módszer megkérdőjelezéséig, az objektivitás újradefiniálásáig, a különböző ismeretelméletek kidolgozásáig. Ezután a feminista ismeretelméletek négy fő csoportját ismertetem, bemutatva a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket, más elméleti irányzatokhoz való viszonyukat, illetve azt, hogy a tudományos kutatás gyakorlatára vonatkozóan mi következik belőlük.

A témához kapcsolódó tanulmány:

Kovács Ágnes: Feminista ismeretelméletek és tudományfilozófia (TDK dolgozat, Témavezető: Ropolyi László)

21 February  4:00 PM   6th floor 6.54   
Michael Griffin
 Philosophy, Central European University, Budapest
 
Leibniz's Necessitarianism
Necessitarianism is the position that everything is necessary, in the strongest sense of the term.  There is a straightforward argument for necessitarianism from Leibniz's theological doctrines.  Leibniz appears to have accepted this argument very early in his career.  Later, however, he argues that his thesis that there is a plurality of possible worlds (the plurality thesis) cancels the necessitarian implications of his theological doctrines.  I will examine these arguments and conclude that, given Leibniz's notion of a possible world, the plurality thesis leaves the necessitarian argument intact.  I will then compare Leibniz's necessitarianism with Spinoza's.  In much of the literature on seventeenth-century philosophy, 'necessitarianism' and 'Spinozism' are regarded as virtually synonymous.  Leibniz rejected Spinozism.  His plurality thesis bears on this rejection.  Leibniz's principle complaint against Spinoza is that he denies that God's wisdom and goodness play an explanatory role in the existence of the world.  Given the plurality of possible worlds, Leibniz maintains, the actual existence of this world must be explained in terms of God's choice of the best.  Hence, even if Leibniz is a necessitarian, his necessitarianism is not  Spinozistic.

Leibniz’s Necessitarianism
Related paper: Leibniz’s Necessitarianism

28 February  4:00 PM   6th floor 6.54   
Viktor Binzberger
 Department of Philosophy and History of Science
Budapest University of Technology and Economics
 
Az MI hermeneutikai kritikája
(The hermeneutic critique of AI)
A 60-as évektől kezdve izgalmas filozófiai kritikák célpontjába került a mesterséges intelligencia-kutatás célkitűzéseinek megvalósíthatósága. Előadásomban azoban nem a közismert Searle-féle gondolatkísérleteket, hanem Terry Winograd (az SHRDLU megalkotója) és Fernando Flores sajátos, Heideggerre, Humberto Maturanara és a pragmatistákra támaszkodó kritikáját szeretném bemutatni.

Hogyan működik a hermeneutikai kritika a klasszikus és modern MI-vel szemben? Milyen konklúziók vonhatóak le ebből? Ezeket a kérdéseket kívánom elemezni.


The colloquium is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments!

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:
         English
   English, except if all participants speak Hungarian
         Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments  should be written in the language of the presentation.

The organizer of the colloquium: László E. Szabó  (email: leszabo@hps.elte.hu)