Főoldal

Információk

Képzés

Kurzusok

Tanszékek

Tanárok

Könyvtár

Logika előadás - FL-350.04

  • Szemináriumvezető: Máté András
  • Kód: FL-350.04
  • Hely: i226
  • Időpont: Szerda 8.15-9.45
  • Első óra: szeptember 17-én.
  • A kurzusleírás letölthető [pdf] formátumban is

Kurzusleírás:

Az ókori és középkori logika története

Az előadás feltételezi a modern logika alapjainak ismeretét, valamint a tárgyalt szerzők közül az eleatákra, Platónra, Arisztotelészre és a skolasztikusokra vonatkozóan némi filozófiatörténeti tájékozottságot. A logikán kívül szükséges matematikai és matematikatörténeti tudnivalók - ismeretterjesztési szinten - elhangzanak.

  1. A szisztematikus érvelés megjelenése a görög filozófiában és matematikában. Az indirekt érvelés. Források: Parmenidész és Zénón töredékei. Euklidész: Elemek.

  2. Platón. A matematika módszere és viszonya a filozófiához. Az ideaelmélet mint logikai szemantika. Források: Menón, Phaidón, Az állam, Theaitétosz, A szofista

  3. Arisztotelész. A szubsztanciaelmélet logikai oldala. Kategorikus állítások és szillogizmusok. Modalitás-problémák az ontológiában és a logikában. Paradoxonok. Arisztotelész és a matematika. Források: Katégoriák, Herméneutika, Első és Második Analitika, Metafizika.

  4. A sztoikus logika. A kijelentéslogika természetes levezetési rendszere. A sztoikus szemantika. Források: K-H. Hülser: Fragmente zur Dialektik der Stoiker vol. III, IV. (Stuttgart, 1987); Sextus Empiricus: "A pürrhonizmus alapvonalai", in. Kendeffy-Lautner (szerk.): Antik szkepticizmus

  5. Későantik arisztotelianizmus. Kijelentéslogikai kísérletek, módszertani kérdések. Források: Galénosz: Institutio Logica, Aphrodisziaszi Alexandrosz: In Aristotelis Analyticam Prioram...

  6. Az antikvitás és a skolasztika között: Porphüriosz, Boëthius, Avicenna. Források: Porphüriosz: "Bevezetés, avagy az öt szóról" (Magyar Filozófiai Szemle 1984); Boethius: De syllogismo hypothetico.

  7. A skolasztika logikája. Proprietates terminorum, censequentiák: különféle nézetek, motivációk és ütközéseik. Szofizmák és insolubiliák. Források: Abélard: Dialectica; William of Shyreswood: Introductiones in Logicam; Petrus Hispanus: Tractatus; Buridan: Sophismata; Ockham: Summa Logicae; Burleigh: De puritate artis logicae.

A legfontosabb szekunder irodalmak:

  • I.M. Bochenski: Formale Logik

  • W. & M. Kneale: A logika fejlődése

  • Szabó Á.: Anfänge der griechischen Mathematik

  • G. Vlastos: Platonic Studies

  • J. Łukasiewicz: Aristotle's Syllogistic

  • G. Patzig: Die aristotelische Syllogistik

  • P.V. Spade: Thoughts, Words and Things: An Introduction to Late Mediaeval Logic and Semantic Theory

  • B. Mates: Stoic Logic

  • M. Frede: Die stoische Logik

  • Maróth M.: Arisztotelésztől Avicennáig

  • J. Pinborg: Logik und Semantik im Mittelalter

  • Ruzsa-Máté: Bevezetés a modern logikába, III. rész: A logika története

Vissza >>

Frissítve:   — webmester  — tartalmi szerkesztő