Geréby György doc.
Ókori és Középkori Filozófiatörténeti Tsz. ELTE BTK
2003/04 ősz
Időpont: szerda 14:30 – 16 h
Hely: Múzeum krt. I. ép. 228. terem
Követelmények: heti kérdések emailen (40%), három rövid írásos teszt (60%)
Elérhetőség: gereby@eudoramail.com
Előfeltétel: Fil.tört. II.
A középkori filozófia a periodizáció problémájától függően legalább 1000, de inkább 1500 év gondolkodástörténetét öleli fel, melynek kezdeti periódusa még a római császárkorral esik egybe, majd a historiográfia egyre nyugatabbra, illetve a görögről a latin nyelvű Európára koncentrál, s végül a reformációval zárul le. Az első félévben a császárkori és hellénisztikus gondolkodástörténetet tekintjük át, amely mérhetetlenül gazdag és fontos időszaka volt az emberiségnek: ekkor születik meg az, amit ma globalizációnak nevezünk (és ott pontos jelentése is volt). Ezt a felmérhetetlen hatású fejlődést (mely a zsidóságot a gnózison és az arab hagyományon keresztül, a kereszténység különböző formáit közvetlenül, illetve szír keresztény közvetítéssel az iszlámot is meghatározza) az alexandriai filozófiai hagyomány alapozza meg.
Alapvető fogalmak: a teremtés és a megváltás fogalmai. A a hellenizált zsidóság, a gnózis, a kereszténység ágai. Az keresztény teológia alapjai. Az egységes emberi természet. A filozófiai és a teológiai antropológia. Órigenész, órigenizmus (evagrianizmus), Jusztinanusz és az antiórigenista álláspontok. Trinitológia és krisztológia a nikaiai zsinattól a II. konstantinápolyi zsinatig (553). Az egyház. A párhuzamosan megjelenő neoplatónikus filozófia (Plótinosz és Proklosz). Az intelligibilis és az ontológiai rend. Augustinus kegyelemtana és időfogalma. Boethiusz filozófiai és teológiai módszere. Kinyilatkoztatás és a filozófia viszonya. Stb.
A kollokvium feltételezi a Biblia következő könyveinek ismeretét: Genezis, Exodus, Zsoltárok, Izajás, Lukács ev., János ev., Apostolok cselekedetei, Római levél.
|
Az oikumené fogalma. A hellénisztikus filozófia. Alexandria jelentősége. A tudásszociológiai egység. A nyelvek. A politikai kontextus. Görög és barbár. Korszakolás. Historiográfia. |
|
A görög-római vallások és vallásfilozófia. Platón. Arisztotelész. A sztoa. Ateizmus. Varro. Politika és teológia. Olv: Stead, Első rész. 13-65. o. |
|
Kinyilatkoztatás és természetes (filozófiai) teológia. Philón. Olv: Stead, 65-90. |
|
A megváltás fogalma. A kereszténység alapvető fogalmai. Teremtés. Az areoszpagoszi beszéd. Zsidóság, kereszténység és a politikai teológia. |
|
A korai kereszénység: az apologéták és az első teológiai viták. A gnózis. Zsidó és keresztény teológia. |
|
A platónizmus megjelenése. Alapvető struktúrái. |
|
Kereszténység és hellénizmus. Ki hatott kire? Kelszosz és Órigenész. |
|
A trinitológiai viták. Krisztus, a Lélek és a Háromság. Arius. Apollináriosz. Alexandria és Antióchia. Nikaia és Konstantinápoly. |
|
A krisztológiai viták. Krisztus mint isten és ember. Epheszosz és Khalkédón. |
|
A neoplatónikus kommentátorok. A logika. Porphüriosz |
|
A neoplatónikus kommentátorok. A természetfilozófia. Porphüriosz |
|
A lélek a keresztény, a neoplatónikus és a gnósztikus hagyományban. |
Ps-Arisztotelész, A világrendről. Ford. Bugár I. MFilSzemle 42 (1998), 299-339.
Alkinoos, Platón tanainak kifejtése Ford. Somos R. MFilSzemle 41 (1997/1-2), 242-280.
Alexandriai Philón, A világ teremtéséről. Ford: Patkós Judit. MfilSzemle 35 (1991/6), 821-865.
Alexandriai Philón, Mózes élete. Ford. Bollók J. (Budapest: Atlantisz, 1994)
Kelszosz, Igaz szó. Ford., bev., jegyz.: Komoróczy Géza. in: Világosság, 1969. 3 melléklet.
Órigenész, A princípiumokról. Ford. Vidrányi Katalin. in: Vidrányi Katalin, szerk., Az isteni és az emberi természetről. (Budapest: Atlantisz, 1994)
Plótinosz, Az Egyről, a Szellemről és a lélekről. Válogatott írások. Ford. Horváth J. és Perczel I. Európa, Budapest, 1986.
Porphyrios, Eiszagógé. Ford. Geréby György és Pesthy Mónika. in: Magyar Fil. Szemle, 1984. 3/4.
Proklosz, A fizika elemei. Ford. Geréby György MFilSzemle 41 (1997), 281-306.
Nazianszoszi Szent Gergely: 2. beszéd a teológiáról. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 141-168.o.
Nüsszai Szent Gergely: Az ember teremtéséről. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 169-262.o.
Nüsszai szent Gergely, Nagy kateketikus beszéd. Ford. in: A kappadókai atyák. Szent István Társulat, Budapest, 1984.
Nüsszai szent Gergely, A lélekről és a feltámadásról Ford. in: A kappadókai atyák. Szent István Társulat, Budapest, 1984.
Nüsszai szent Gergely, Az általános fogalmakról. Ford. in: A kappadókai atyák. Szent István Társulat, Budapest, 1984.
Augustinus, Vallomások. X.-XIII. könyvek Ford. Városi I. Budapest, 1987.
Augustinus, A boldog életről. A szabad akaratról. Ford. Hegyi D. Budapest, 1989
Szent Ágoston, A keresztény tanításról Ford. Böröczki Tamás. Budapest, é.n. 1-3. könyvek
Boethius, A filozófia vigasztalása. Ford. Hegyi György. Európa, Budapest, 1979.
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagita, A mennyei hierarchiáról. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 213-258.o.
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagita, Misztikus teológia. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 259-266. o. ( = Vigilia, 1979/1. 2-26.)
Hitvalló Maximosz, Müsztagógia. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 267-312.o.
Chr. Stead, Filozófia a keresztény ókorban, ford. Bugár M. István, (Budapest: Osiris, 2002)
R. T. Wallis, Az újplatónizmus ford. Buzási G. (Budapest: Osiris, 2002)
Perczel István, Isten felfoghatatlansága és leereszkedése. Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája. (Budapest: Atlantisz, 1999)
Vidrányi Katalin, szerk., Az isteni és az emberi természetről. 2. köt. Atlantisz, Budapest, 1994.
Vidrányi Katalin, 'Megjegyzések Augustinushoz', in: Vidrányi Katalin, Krisztológia és antropológia. Összegyűjtött írások. Szerk. Geréby Gy., Molnár P. (Budapest, 1998), 298-330.
-, ‘A patrisztikus tradíciók XX. századi újjáélesztése’ in: Vidrányi Katalin, Krisztológia és antropológia. Összegyűjtött írások. Szerk. Geréby Gy., Molnár P. (Budapest, 1998), 360-375.
Perczel István, Atyák vagy eretnekek? Budapesti Könyvszemle 10 (1998), 48-57. o. (A fentebb felsorolt Az isteni és az emberi természetről c. kötet alapvető recenziója.)
Christoph Schönborn, Krisztus ikonja. Ford. Szegedi Iván. Holnap, Budapest, 1997.
Órigenész, Kommentár az Énekek énekéhez. Ford. Pesthy M. Budapest, 1995.
Baszileiosz, Buzdítás az ifjakhoz. Ford. in: A kappadókai atyák.(Budapest: Szent István Társulat, 1984)
Nüsszai szent Gergely, Mózes élete. Ford. in: A kappadókai atyák. .(Budapest: Szent István Társulat, 1984)
*Augustinus, A szentháromságról. Ford. Gál F. (Budapest: SZIT, 1983)
Somos Róbert, Órigenész és a görög filozófia. Filozófiai jegyek Órigenész munkásságában (Pécs : Janus Pannonius Egyetemi K., 1995)
Somos Róbert, Az alexandriai teológia. (Budapest: Paulus Hungarus - Kairosz, 2000)
Heidl György, Szent Ágoston megtérése : egy fejezet az órigenizmus történetéből (Budapest : Paulus Hungarus - Kairosz, 2001)
*Adolf von Harnack, Dogmatörténet. Ford. Gromon András. (Szentendre, 1998)
*Henry Chadwick, A korai egyház. Ford. Ertsey K., Tornai F. (Budapest, 1999)
*Baán István, Justinanus császár teológiája. (Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 1997) Varia Byzantina - Bizánc világa II.
*Kirwan, Ch., Augustine. (London, 1989)
*Bonner, G., Augustine. (Norwich, 1963)
Quasten, J., Patrology. (Több kiadás)
E. Zeller, Die Philosophie der Griechen (Leipzig 1923) III.1-2. (több kiadás és reprint)
G.L. Prestige, God in patristic thought 2nd ed. (London, 1952)
H. A. Wolfson, The philosophy of the Church Fathers 2 vols. (Cambridge, Mass., 1956)