Printable poster:






The Forum is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments and institutes!

The 60 minute lecture is followed by a 10 minute break and a 30-60 minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.


The scope of the Forum includes all aspects of theoretical philosophy, including:
  • logic and philosophy of formal sciences
  • philosophy of science
  • modern metaphysics
  • epistemology
  • philosophy of language
  • problems in history of philosophy and history of science, relevant to the above topics
  • particular issues in natural and social sciences, important for the discourses in the main scope of the Forum.

Location















16 April 4:00 PM  Room 208 
Szabolcs Kiss
Institute of Psychology
University of Pécs
 
A mentális állapotokhoz való kiváltságos hozzáférés tulajdonításának kognitív fejlődéslélektani vizsgálata
(The cognitive developmental investigation of the attribution of privileged access to mental states)
Az elmeolvasás kutatása napjaink megismeréstudományának egyik központi fejezete. Ezen belül a gyermek gondolkodása az elméről kitüntetett jelentőségű. Az előadás a gyermeki tudatelmélet és a Jürgen Habermas-féle ún. ideális beszédhelyzet kapcsolatának elemzéséről szól. Elsőként az ideális beszédhelyzetet mutatom be, amelyből a mentális állapotokhoz való privilegizált hozzáférést emelem ki. Ezt követően a csalhatatlan belső szem feltételezésének a történetét tárgyalom az általános lélektanban, a szociálpszichológiában és a kognitív fejlődéslélektanban.
Az előadás bemutatja, hogy miként operacionalizáltuk a habermasi univerzális pragmatika fenti fogalmát. Itt kerül sor annak bemutatására, hogy mit mondhatunk az ideális beszédhelyzetről a naiv tudatelmélet empirikus eredményeinek alapján. Ezt követi saját, óvodásokkal folytatott kísérletünk bemutatása. Az eljárás során a Henry Wellman által is használt tudatelméleti feladat módosított változatát alakítottuk ki. A feladatban a gyermeknek vissza kell következtetnie a cselekvésből az azt kiváltó mentális állapotra. Ez után azt is teszteltük, hogy vajon a gyermek ki tudja-e választani a főhöst annak első személyű verbális beszámolója alapján.
Saját empirikus munkánk vezérlő kérdése az volt, hogy az egyedfejlődés során mikor és hogyan alakul ki az ideális beszédhelyzet feltételezése. Az előadás az ezekre a kérdésekre adható válaszok bemutatásával zárul. A válaszadásban nagyban építünk a képzelet és a képzeletbeli társalgások kognitív fejlődéslélektani kutatására.

23 April 4:00 PM  Room 208 
László Székely
 Institute for Philosophical Research
Hungarian Academy of Sciences, Budapest
 
Az értelmes tervezet elmélete
 a természettudomány és a filozófiai dimenziójában
(The theory of intelligent design from scientific and philosophical point of view)
Az értelmes tervezet (intelligent design) elmélete mint az élőlények kialakulásával kapcsolatos darwinista elmélet kiegészítése vagy alternatívája, jelentős érdeklődést váltott ki az elmúlt években, és a természettudomány, a filozófia és a teológia területéről kilépve ideológiai, közéleti valamint jogi viták tárgyává vált. Miután elhatárolom ezt az elméletet a kreácionista tudománytól, és azonosítom legfontosabb természettudományos hivatkozásait, rá fogok mutatni arra, hogy mind az elmélet hívei, mind annak materialista-ateista ellenfelei ugyanazon hibás előfeltevések alapján fogalmazzák meg érveiket. Wittgensteinnek a Logikai–filozófiai értekezés 6371–6372 pontjaiban található mélyreható észrevételére utalva úgy fogalmazhatunk, hogy mind az értelmes tervezet hívei, mind ateista vitapartnereik a wittgensteini értelemben vett „modernek”-hez tartoznak, akik a „világosabban látó” régiekkel szemben egyaránt azt vélik, hogy a természettudományos magyarázat – amennyiben hiánymentes – mindent megmagyaráz. A tervezet hívei ezért keresnek fehér foltokat az értelmes tervezettség jeleként; vitapartnereik ezért hiszik azt, hogy a kétségen kívül jelenlévő magyarázathiányokat tagadva megcáfolhatják ellenfeleiket. Így mindkét fél számára az válik a központi kérdéssé, hogy vannak-e a darwinista magyarázatban betölthetetlennek látszó „rések”, illetve magyarázat-hiányok, aminek nyomán a vita elsősorban a természettudomány területén zajlik. A problémakört az európai gondolkodástörténetbe elhelyezve, s Wittgenstein észrevételét fölhasználva amellett fogok érvelni, hogy a látszattal szemben az itt megjelenő kérdések valójában nem természettudományos, hanem filozófiai és teológiai problémák, s ezért a „darwini evolúció vagy értelmes tervezet” alternatívája hamis. Bármennyire kifinomult az értelmes tervezet híveinek természettudományos érvelése, s bármennyire is különböznek a klasszikus anti-darwinistáktól annyiban, hogy az evolúcióelmélet eddigi eredményeit elismerik, filozófiai síkon megismétlik azt a hibát, amelyet a darwinizmusra hivatkozó materialisták és a korai anti-darwinista teisták követtek el. Az elméletnek ugyanakkor érdeme, hogy valós természettudományos és filozófiai problémákra mutat rá, s megvilágító erővel tárja elénk a természeti rendnek, a természetben rejlő komplex struktúráknak néhány olyan összefüggését, amelyek bár nem lehetnek egy kozmikus tervező jelenlétének természettudományos bizonyítékai, de amelyeknek kanti értelemben vett legjobb metafizikai magyarázata éppen egy értelmes tervező hipotetikus föltevése lehet.

30 April

Cancelled! (30 April is a non-working day; the campus will be closed.)
Péter Fazekas' lecture is moved to 4th June.
Péter Fazekas
 Department of Philosophy, King's College London
Department of Philosophy and History of Science, BUTE
 
The physical story behind Phenomenal Concept Strategy
This presentation offers a critical review of the so-called Phenomenal Concept Strategy--a contemporary defence of physicalism. The heading 'Phenomenal Concept Strategy' (PCS hereafter) covers several different approaches which all share a common motivation of avoiding ontological conclusions rejecting physicalism by introducing conceptual dualism. The approaches of PCS, then, are admittedly committed to the metaphysical thesis of ontological monism, and emphasize that phenomenal concepts interestingly and importantly differ from other concepts. 

According to PCS, it is due to this very difference that the main anti-physicalist arguments are non-conclusive: PCS locates a gap in the relationship between our concepts of physical-functional processes and our concepts of consciousness, rather than locating a gap in the relationship between physical-functional processes and consciousness themselves.

However, it is not enough to explain the peculiarities of phenomenal concepts only in terms of features like e.g. 'phenomenal concepts grab the essence of their referents directly'.  Citing conceptual features alone will not suffice on its own. These features are all compatible with property dualism, unless a physical story about the workings of phenomenal concepts is put forward. Without such a physical story anchoring phenomenal concepts into the physical world, it might still be the case that, although phenomenal concepts refer to the very same physical-functional states as our physical-functional concepts, they themselves are not identical with certain physical-functional states, but rather are e.g. emergent phenomena.

This presentation investigates what physical story might be told in accordance with PCS being able to navigate between the Scylla of dualism and the Charybdis of Type-A materialism. The task such a physical story has to complete is to explain how irreducible concepts might be rooted in physical-functional processes without collapsing into a version of functionalism denying the very existence of the explanatory gap. 

Keywords: phenomenal concept strategy, explanatory gap, physical story, physicalism, dualism, functionalism