|
|
|
|
| 12 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Balázs Gyenis
|
Department of History and Philosophy of Science, University of Pittsburgh
|
| |
Induction and the received view of physical possibility
|
The
received view of physical possibility is that of mathematical
compatibility: a world is physically possible if its representation is
mathematically compatible with the laws and constraints of a given
physical theory. How worlds get mathematically represented is crucial
for this view. It is customary to think of a solution of a differential
equation as an appropriate representation of a world. However, our
inductive practice seems to suggest that, instead of a single solution,
we should take a bundle of
solutions -- a set of solutions which stay "close" to each other for
some time in the operationally significant norm -- as an appropriate
representation of a world. Shifting focus from solutions to bundles has
a number of important philosophical consequences, including potential
disappearance of certain forms of indeterminism, essential
idealization, and ill-posed problems.
|
| 19 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Ákos Gyarmathy
|
Department of Philosophy, Central European University, Budapest
|
| |
Mental mark of freedom
|
Compatibilist
arguments tend to appear to be more convincing than incompatibilist
ones concerning the question of moral freedom as it is linked to the
problem of moral responsibility.
One option is to declare some kind of will as the special mark of freedom.
Another option is to claim that the mark of freedom is a special kind
of belief. The latter is usually threated as a subjectivist one, based
on purely mental phenomena. However it seems that both are independent
of underlying ontological commitments (e.g.: subjectivism, realism,
anti-realism etc). Their ontological sensitivity depends on the
ontological positions where the concepts of “will” and “belief” are
formulated. If we only attribute such things to agents without any
reference to reality then freedom is only a matter of attribution
(e.g.: some kind of constructivism or quasi-realism). If we take
beliefs or volitions to be real then realism concerning freedom follows.
|
| 26 October
(Wednesday)
5:00
PM
Room 226 |
Dániel Schmal
|
Department of Practical Philosophy
Pázmány Péter Catholic University, Piliscsaba
|
| |
Szabadság, determinizmus és temporalitás Descartes-nál és a kései skolasztikában
(Freedom, determinism and temporality in Descartes' philosophy and in the late scholasticism)
|
|
Thomas Hobbes szerint
„a tárgyak természeti hatóereje determinálja az akarattal bíró
cselekvőket és teszi szükségessé az akaratot”. Az akarat ily
módon maga is láncszem csupán a természeti okok sorozatában,
amelynek minden tagja időben követi az őt megelőző és
meghatározó okot. Ezzel szemben a késő középkori viták
elsősorban az emberi cselekvéshez szükséges isteni tevékenység
metafizikai természetével és temporális összefüggéseivel
foglalkoznak: az a determinizmus, amely a szabad emberi választást
fenyegeti, e problémakörben nem fizikai természetű. A 17. századi
gondolkodásban e kétféle megközelítés együtt él, s gyakran
egyetlen szerző életművén belül is helyet kap mindkettő.
Előadásomban három összefüggő tézis mellett kívánok érvelni:
(1) A descartes-i szabadságkoncepció alapvetően a skolasztikus
problémakör része. (2) E skolasztikus tradíció a temporalitás
természetére koncentrálva gazdagabb distinkciókkal dolgozik, mint
a Hobbes által életre hívott mainstream hagyomány. (3) A
modernitás mértékadó elméletei a szabadság és a determinizmus
természetével kapcsolatban egy a skolasztikus szerzők számára
jól ismert, ám szélsőségesnek tekintett, s ezért csaknem
egységesen elutasított álláspontnak felelnek meg. A descartes-i
szabadságelmélet azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert a
mechanikai filozófiát azon a korábbi hagyományon belül
artikulálja, amelynek eredményei hamarosan épp e „szélsőséges”
álláspont sikere miatt fognak elveszni hosszú időre.
|
|
|
|
