|
|
19 February (Wednesday)
5:00
PM
Room
226 |
Gábor Borbély
|
Department of Ancient and Medieval
Philosophy
Institute of Philosophy, Eötvös University, Budapest
|
|
Mi a vallás? Evolúciós magyarázatok
(What is religion? Evolutionary explanations)
|
Az előadás a vallási
jelenségek magyarázatának evolúciós pszichológiai (a vallás
evolúciós melléktermék) és adaptacionista modelljével
foglalkozik. A két modell eltérő magyarázattal szolgál
ugyanarra a jelenségcsoportra:
- a vallást
térbeli és időbeli ubikvitás jellemzi (vallási jelenségek
minden ismert emberi társadalomban jelen vannak)
- a különböző
vallási tradíciók meglepő hasonlóságokat mutatnak a
természetfölötti ágensek reprezentációja és a rituálék
struktúrája tekintetében, ami valószínűtlen, hogy
sztochasztikus folyamatok eredménye volna
- a vallások
értelmezhetetlenül költségesek voltak és azok is maradtak
Az evolúciós
pszichológiai magyarázat szerint a vallás a moduláris elme
területspecifikus adaptációinak evolúciós mellékterméke. A
vallási reprezentációk és a hozzájuk kapcsolódó
viselkedésminták összességét strukturális kényszer hozza
létre: olyan, egyébként adaptív funkcionális rendszerek téves-
(és hiper)aktiválása történik, amelyek eredetileg nem vallási
célra jöttek létre. Az evolúciós pszichológiai magyarázat
szerint a vallás esetében a reproduktív sikerességet terhelő
költségek kisebbek annál a nyereségnél, amit azok az adaptív
struktúrák nyújtanak, amelyeken a vallás élősködik.
A vallást nem
evolúciós mellékterméknek, hanem adaptációnak tekintő
megközelítés azon alapul, hogy az evolúciós pszichológiai
modell nem szolgál megfelelő magyarázattal a vallások
költségességének a mértékére, valamint arra, hogy ez a
jellegzetességük (ti. nagyon költséges voltuk) perzisztál. A
vallásos ember folyamatos miszpercepcióban él, fölemészti a
fiziológiai tartalékait, föláldozza a materiális javait és
időnként saját magát. Az adaptacionista modell szerint a vallás
esetében a reproduktív sikerességet terhelő költségek kisebbek
annál a nyereségnél, amit a vallás a társas kapcsolatok
értékének növelése terén nyújt. A költségesség ebben az
értelmezésben annak a jelzőrendszernek a velejárója, amely
lehetővé teszi a csoporton belül azt, hogy az igazi altruisták
felismerjék egymást és megkülönböztessék a csalóktól meg az
élősködőktől. A költségesség adaptív jellemzője a
jelzőrendszernek: ha nem lenne költséges, nem fejlődhetett volna
ki, ti. olyan terheket ró az altruistákra, amelyeket kizárólag ők
hajlandók vállalni.
A két modell
bemutatásán és a lehetséges ellenvetéseken kívül megvizsgálom
a nem-antropomof istenképpel dolgozó magas teológiák
megjelenésének problémáját is.
______________
Az előadás slide-jai: PPT
|
26 February (Wednesday)
5:00
PM
Room
226 |
Judit Szalai
|
Department of Modern Philosophy, Institute of Philosophy
Eötvös University, Budapest |
|
Agency and Mental States in Obsessive-Compulsive Disorder
|
The dominant philosophical conceptions of obsessive-compulsive behaviour present its
subject as having a deficiency, usually characterized as volitional, due
to which she lacks control and choice in acting compusively. Compulsive
actions (mental or physical) tend to be treated in isolation from the
obsessive thoughts that give rise to them. I offer a different picture
of such actions, one that is, I believe, more faithful to clinical
reality. The clue to (most) OCD behaviour seems to be the way obsessive
thoughts, which are grounded in an irrational cognitive style in matters
of risk, danger, and responsibility, motivate compulsions through
bizarre means-end reasoning. The OCD patient is not weak and passive
with regard to the compulsive act, the performance of which, I claim,
should be considered voluntary—in fact, it is regarded by the patient as
an instrument of control.
|
|
|
|