SZL
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Budapest, Pázmány P. sétány 1/A

Tudományfilozófia Szeminárium

_____________________
2000, május


Május 8. 12:30 6. em. 6.54
E. Szabó László
 MTA Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoport
ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Megtudunk-e a relativitáselméletbõl bármit is a térrõl és az idõrõl?
Nem. 
Mert 
1) igaza Poincarénak, hogy a térrõl és idõrõl tett kijelentéseink nem a valóság tényeit fejezik ki, hanem konvencionálisak, 
2) mert a Lorentz-elmélet egy létezõ, kézenfekvõ alternatívája a relativitáselméletnek, miközben a térrõl és az idõrõl egészen mást mond, 
3) mert a relativitáselmélet olyasmit nevez térnek és idõnek, amit józan ésszel eszünk ágában sem lenne térnek és idõnek nevezni, s csak azért nem kerülünk ellentmondásba a fizikai megfigyelésekkel, mert -- Poincaré szellemében szólva -- teljesen mindegy, hogy mit nevezünk térnek és idõnek.
Elõzetesként: letölthetõ (900KB) ps.gz
Május 15. 12:30 6. em. 6.54
Ambrus-Lakatos Loránd
CEU, Department of Political Science and Economics
La
Game Theory: Its Ambition to Serve as the Foundation of the Social Sciences and of Moral Philosophy
  Game theory presents itself as the study of collective decision making. It has however come under frequent attacks on the ground that its demands for human rationality are overly stringent. It responded to these challenges vigorously by the imposition of the construct of evolutionary games. In this talk I suggest to consider, in turn, the structure of its so-called solution (or equilibrium) concepts. These concepts can be assessed independently from the norms of rationality the theory tends to entail. However, as I will argue, none of the equilibrium concepts leave room for truly interdependent choice and thus the theory should be seen as unable to address a large range of issues in the social sciences and in moral philosophy - an embarrassment given its wide-ranging ambitions. I will demonstrate this claim by the example of the Prisoner's Dilemma and will especially consider the extent to which this game can contribute to the discussion of central issues in moral philosophy.
  In the talk, I will present the relevant solution concepts in their full-fledged mathematical form so that we will be able attend without hindrance to their conceptual structure. 
Ha mindenki beszél magyarul, akkor az elõadás magyarul lesz!
Május 22. 12:30 6. em. 6.54
Henry Krips
 HPS, University of Pittsburgh
The Observer in Quantum Mechanics
In this talk, we examine the history of the notion of the "observer", and through this history trace the roots of the current debate over measurement in Quantum Mechanics.
Május 29. 12:30 6. em. 6.54
 Geszti Tamás
 ELTE, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék
 AZ OKSÁG JÁTSZMÁI: IRREVERZIBILITÁS ÉS KONTEXTUALITÁS
A newtoni dogma szerint a természet törvényei differenciálegyenletek, amelyekhez esetlegességként társulnak a kezdeti feltételek. Ez a szereposztás néha félrevezetõ: a kezdeti feltételek közötti válogatás fontos részévé válhat a törvényeknek. Ennek legfontosabb példája az irreverzibilitás, ahol a mikroszkopikus részletekre - a kontextusra - vonatkozó kezdõfeltételek válogatása vezet a makroszkopikus dinamika mélyreható módosulásához. 
 A kezdeti feltételektõl különbözõ, de némiképpen analóg, a törvény és esetlegesség határán mozgó szerep juthat a környezet által meghatározott sokféle paraméternek, amelyek sokszor alapvetõen módosíthatják a  kiragadott részrendszer viselkedését. Errõl a kérdéskörrõl elõzetes olvasmánynak javaslom Giorgio Parisi cikkét: Physica A 263 (1999) 557.

 
A szeminárium weboldala: //philosophy.elte.hu/oldsem
A szeminárium szervezõje: E. Szabó László