History and Philosophy of Science
Eötvös University, Budapest
Philosophy of Science Colloquium
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
Pázmány P. sétány 1/A  Budapest Phone/Fax: (36-1) 372 2924 Location?


March                                Preliminary!
2005


7 March  4:00 PM   6th floor 6.54   
 László Nemes
Department of Behavioural Sciences, University of  Debrecen
 
Egy feltörekvő új terület: az etológia filozófiája
(An emerging new field: philosophy of ethology)
A tudományfilozófia a huszadik század és napjaink filozófiai életének egyik meghatározó területe. A hatvanas-hetvenes évektől egyre inkább erősödik az a tendencia, hogy a tudományfilozófia a tudományra vonatkozó általános kérdések (demarkáció-probléma, a tudományfejlődés, a tudományos realizmus kérdései) helyett az egyes tudományos diszciplinák speciális kérdésköreire koncentrál. Így jöttek létre és indultak dinamikus fejlődésnek olyan tudományfilozófiai alterületek, mint a fizika filozófiája, a kémia filozófiája és (mindenekelőtt) a biológia filozófiája. Ezek a területek azzal a határozott igénnyel lépnek fel, hogy a tudományos tevékenységre való puszta reflexión túl ténylegesen is hozzájáruljanak az adott diszciplinák fejlődéséhez, masszív kontinuitást létesítve ezáltal a tudományfilozófiai (módszertani, fogalmi) szempontok és a (konkrét empirikus kutatások számára is irányadó elvként szolgáló) elméleti tudományos kutatások között. Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb (ebbe a tendenciába illeszkedő) tudományfilozófiai fejleménye az etológia történetére és elméleti problémáira való koncentrálás, azaz az etológia filozófiájának kialakulása (jórészt a biológia prominens filozófusainak köszönhetően). Előadásomban ezt a folyamatot és a terület jelenlegi állását, illetve a fő kérdésköröket kívánom áttekinteni, kitérve az etológiával kapcsolatos tudományfilozófiai gondolkodás történetére is (elsősorban Lorenz tudományfilozófiai nézeteire).

14 March  4:00 PM   6th floor 6.54 
There will be no seminar session on 14 March! (It is a non-working day. I'm sorry for this mistake - L. E. Szabó) József Topál's lecture is postponed to 25 April.
József Topál
Comparative Ethology Research Group of HAS
Eötvös Loránd University, Budapest
 
A kutya kizáráson alapuló következtetési képességei: Ahogyan azt az etológus látja
(Dog's exclusionary inference capacity: from the ethologist's point of view)
Az állati gondolkodás kutatásában a következtetési képességek vizsgálatának kiemelt jelentősége van, mivel ezek azok a kognitív mechanizmusok, amelyek az érzékelés számára pillanatnyilag nem elérhető információkat is felhasználnak, és a tényezők közötti oksági kapcsolatok felismerése révén tudják magyarázni a fizikai vagy a szociális környezet történéseit. E kutatások azonban eddig elsősorban humán és főemlős alanyokra korlátozódtak, pedig a kutya mind evolúciós története (domesztikáció), mind biológiai gyökerei (szociális ragadozó) alapján ígéretes alanynak tűnik.
Az elmúlt évtizedekben számos, a kutyák tárgyreprezentációs képességét elemző vizsgálat igazolta, hogy “szenzorimotoros intelligenciájuk” meglehetősen fejlett. Úgy találták, hogy a kutyák képesek egy tárgy számukra láthatatlan helyváltoztatásait kikövetkeztetni. Saját vizsgálatainkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a kutya rendelkezik-e olyan alapvető logikai és reprezentációs képességekkel, amelyek a kizáráson alapuló döntések meghozatalához szükségesek tárgy-keresési helyzetekben. Ennek vizsgálatára a „rejtős-keresős” paradigmát alkalmazva különböző kísérleti megfigyeléseket végeztünk. Eredményeink szerint a kutya jól vizsgálható az elsősorban vizuális modalitásban közölt információk manipulálására építő, főemlőskutatásban használatos módszerekkel, s nem csupán a pillanatnyilag látható információkat veszi figyelembe viselkedése kialakítása során. Úgy tűnik, hogy elrejtett tárgyak megkeresésekor a kutya képes lehet kizárásos következtetésre, bár a különböző szituációkban mutatott ellentmondásos teljesítménye, és e képességének feltűnő „kontextusfüggése” különböző magyarázatoknak enged teret.

21 March  4:00 PM   6th floor 6.54   
Tamás Demeter
 Institute for Philosophical Research of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest
 
Mi a népi pszichológia?
(What is folk psychology?)
A címben feltett kérdésre az általános vélekedésnek megfelelő válasz a következő: ‘népi pszichológián’ a mindennapokban használatos pszichológiai beszédmódunkat és gyakorlatunkat értjük. E gyakorlat mentális állapotok tulajdonítására támaszkodik, melyek segítségével képesek vagyunk igaz leírását adni az elme működésének, és ezáltal magyarázni, illetve előre jelezni mások és önmagunk viselkedését. Erre az tesz bennünket képessé, hogy a népi pszichológia a mentális állapotokat propozicionális attitűdökként ábrázolja, azaz olyan attitűdökként, melyeknek tárgya egy propozíció. A propozicionális attitűdök jellemzően egyszerre rendelkeznek reprezentációs és oksági tulajdonságokkal: egyrészről valamilyennek ábrázolják a világot, másrészről képesek más mentális állapotokat és viselkedést okozni. E reprezentációs és oksági  tulajdonságaik teszik alkalmassá őket arra, hogy segítségükkel leírjuk az elme működését és magyarázzuk az ágensek viselkedését.
Ebben a tanulmányban egyrészről megkérdőjelezem a fenti kép tarthatóságát, másrészről felvázolom egy alternatív megközelítés lehetőségét. Először amellett fogok érveket gyűjteni, hogy a népi pszichológiai diskurzus jellegzetességei nincsennek összhangban azokkal az elvárásokkal, amelyek a fenti képben megjelennek. Amennyiben az érvek helyesek, úgy a népi pszichológia nem – vagy legalábbis nem jól – képes teljesíteni a filozófusok által rá oly gyakran kiszabott feladatokat, és újból fel kell tennünk a kérdést: Mi a népi pszichológia? Második lépésben erre keresem a választ. A népi pszichológia általánosan elfogadott magyarázó és prediktív funkciója helyett inkább interpretatív és preskriptív funkcióját helyezem előtérbe, és megpróbálom elmagyarázni, hogy a népi pszichológia miként lehet képes erre.



The colloquium is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments!

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:
         English
   English, except if all participants speak Hungarian
         Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments  should be written in the language of the presentation.

The organizer of the colloquium: László E. Szabó  (email: leszabo@hps.elte.hu)