A „Megnevezés és szükségszerűség”
c. előadássorozatában Saul Kripke kitér az olyan
állításokra, hogy „a víz az H2O”:
„…
A vizet eredetileg jellegzetes
tapintása, külső megjelenése és talán
íze alapján azonosítottuk … Ha lett volna
vagy akár tényleg lenne egy anyag, amelynek teljesen
más molekulaszerkezete
van, mint a víznek, de felszíni tulajdonságaiban
hasonlít a vízre, vajon azt
mondanánk, hogy létezik olyan víz, amin nem H2O?
Szerintem nem
mondanánk ezt. Ehelyett azt mondanánk: ahogy
létezik bolondok aranya, úgy
létezhet bolondok vize is olyan anyag, amely
valójában nem víz, noha
rendelkezik a víz azonosítására eredetileg
használt összes tulajdonsággal. És
ez szerintem nem csupán az aktuális világra
alkalmazható, hanem akkor is
érvényes, ha tényellentétes helyzetekről
beszélünk. Ha létezett volna bolondok
vize, akkor az bolondok vize lett volna, nem pedig víz.”
(100. old.)
Hasonló megfontolások érvényesek a vombatokra is. Adva,
hogy a vombatok erszényesek, egy olyan lehetséges világról, amelyet
vombat-küllemű robotok laknak, nem mondanánk: ott léteznek olyan vombatok,
amelyek nem is erszényesek, hanem robotok. Azt mondanánk inkább: azok a robotok
nem vombatok—csak „bolondok vombatai”, ahogyan az aranyszerű külsővel bíró
pirit sem arany valójában, hanem egy más anyag: „bolondok aranya”.
A fentiek két részletet árulnak el a
természetes
fajtanevekről: egyrészt a természetes fajták
bizonyos lényegi tulajdonságokkal
rendelkeznek (pl. a víznek lényegi tulajdonsága,
hogy oxigén atomot tartalmaz,
a vombatnak pedig az, hogy erszényes). Másrészt a
„víz” avagy „vombat”
tényellentétes helyzetekben is ugyanazt az anyagot avagy
állatot jelöli – merev
jelölő, akárcsak a tulajdonnevek. Azonban
egyáltalán nem világos, hogy a merev
jelölő definíciója (lehetséges
világról világra nem változtatja a
jelöletét)
kiterjeszthető az egyedi jelölő kifejezésekről a
fajtanevekre, és ha igen,
hogyan. A szemináriumon ezt a kérdéskört,
általánosabban pedig Kripke
nézeteinek természetes fajtanevekre való
kiterjesztését vizsgáljuk meg. Hetente
30–35 oldalnyi olvasmányt vitatunk meg (ennek jó része angolul íródott). Ezzel a 2007-2008-as tanév Kripke-szemináriumainak
kérdéseit visszük tovább (a kód azonban oktatói engedéllyel felvehető a
korábbiak nélkül is). A tematika a résztvevő hallgatók preferenciái alapján a következő témakörökből tevődik össze:
1. A
természetes fajtanevek mint merev jelölők
2. Hilary
Putnam externalizmusa
3.
Lényegi tulajdonságok, esszencializmus
4. Egy
deskriptivista alternatíva: a kétdimenziós jelentéselmélet
5. Formális szemantikai kitérő: generikus mondatok
(például „a
burgonyát Dél-Amerikából hozták Európába”, „a burgonya C-vitamint tartalmaz”)