Szavaink, mondataink tárgyakról, emberekről, eseményekről – a világ dolgairól – szólnak, azokra utalnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindebben a szavak és mondatok jelentése fontos szerepet játszik. De pontosan miféle szerepet? A válasz egyáltalán nem egyszerű. Vegyük például a két mondatot:
Mark
Twain híres író volt.
Samuel Clemens híres író volt.
Az első jelentése miben különbözik a másodikétól? Hiszen mindkettő ugyanarról a személyről szól: akit Samuel Clemensnek hívtak, de „Mark Twain” néven vált híressé. Viszont – Gottlob Frege szerint – nem jelentheti ugyanazt a két mondat, ha az egyikben (például az elsőben) racionálisan hihetünk anélkül, hogy a másik mellett is elköteleznénk magunkat. Ebben rejlik Frege „rejtvénye”, amely a XX. századi nyelvfilozófia kiindulópontja. A szemináriumon a jelentés fogalmát vizsgáljuk ebből a problémakörből kiindulva, az analitikus filozófia eszköztárának segítségével.
J. L. Austin: Tettenért szavak –
részlet.
(Fordította Pléh Csaba) In Pléh
–
Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv
–
Kommunikáció – Cselekvés.
Osiris, Bp. 1997.
Farkas Katalin – Kelemen János:
Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 2000.
(részletek)
Gottlob Frege: „Jelentés és
jelölet”.
(Fordította Máté András) In
Gottlob Frege:
Logikai vizsgálódások. (Szerk.
Máté
András) Osiris, Bp. 2000.
Gottlob Frege: „Logikai
vizsgálódások I: A
gondolat”. (Fordította Máté
András)
Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások.
(Szerk.
Máté András) Osiris, Bp. 2000.
(részlet)
Paul Grice: „Jelentés”.
(Fordította
Terestyéni Tamás) In Pléh –
Síklaki
– Terestyéni (Szerk.): Nyelv –
Kommunikáció – Cselekvés.
Osiris, Bp. 1997.
Paul Grice: „A társalgás
logikája”.
(Fordította Pléh Csaba) In Pléh
–
Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv
–
Kommunikáció – Cselekvés.
Osiris, Bp. 1997.
Tördelési hibáktól mentes
változat letölthető
itt
Saul Kripke: Megnevezés és
szükségszerűség. (Fordította
Bárány Tibor, szerk. Zvolenszky
Zsófia)
Akadémiai Kiadó, Bp. 2007. (részletek)
W. V. O. Quine: „Az empirizmus két
dogmája”.
(Fordította Faragó-Szabó
István) In Forrai
Gábor – Szegedi Péter (Szerk.):
Tudományfilozófia. Áron
Kiadó, Bp. 1999.
Bertrand Russell: „A
denotálásról”.
(Fordította Simonyi András)
Világosság
2005/12. Letölthető
itt.
Mark Sainsbury: „Filozófiai logika”. In
A. C.
Grayling Filozófiai kalauz. (Fordította Farkas
Katalin)
Akadémiai Kiadó, Bp. 1997. (részletek)
Peter Strawson: „A
referálásról”. In
I. M. Copi – J. A. Gould (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről.
Gondolat, Bp. 1985.
A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:
Ruzsa Imre: „Russell kontra Frege”. In
Ruzsa Imre (Szerk.) Tertium non datur. Osiris, Bp. 2000.