Nyelvfilozófia szeminárium
(Philosophy of language seminar)
Kurzuskódok: BBN-FIL-312.02; FLN-108.01; FL-228.01, BBN-ENY-458sz.03
Időpont: kedd 10:00-11:30
Helyszín : Nyelvtudományi Intézet, VI. Benczúr u. 33., fsz. 7. (a terem változott)
Óramegbeszélés: 2009. február 10.
előzetes
kurzusleírás
A hallgatók számára letölthető további anyagok a kurzus Google
Csoportok oldalán landolnak. Aki felvette ezt a kurzust és még nem
tagja a Csoportnak, kirekesztett sorsán most fordíthat, ha ír az
oktatónak.
Az olvasmányok fénymásolt
szöveggyűjteményét az
óramegbeszélésen feliratkozott hallgatók
számára az oktató
rendeli meg a szemeszter elején. (Ára a
példányszámtól függ, kb.
3500–4000 Ft.)
Követelmények:
- minden óra elején villámteszt (összesen az érdemjegy 20%-a)
- 2 kiselőadás tartása – egy referátum, egy opponensi vélemény (20+10%)
- rövid, ötoldalas esszé írása és átírása (25+15%)
- órai hozzászólások (10%)
Tematika:
Szavaink, mondataink
tárgyakról, emberekről, eseményekről – a
világ dolgairól – szólnak, azokra utalnak.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindebben a szavak és
mondatok jelentése fontos szerepet játszik. De pontosan
miféle szerepet? A válasz egyáltalán nem
egyszerű. Vegyük például a két mondatot:
Mark Twain híres író volt.
Samuel Clemens híres író volt.
Az első jelentése miben különbözik a
másodikétól? Hiszen mindkettő ugyanarról a
személyről szól: akit Samuel Clemensnek hívtak, de
„Mark Twain” néven vált
híressé. Viszont – Gottlob Frege szerint –
nem jelentheti ugyanazt a két mondat, ha az egyikben
(például az elsőben) racionálisan hihetünk
anélkül, hogy a másik mellett is
elköteleznénk magunkat. Ebben rejlik Frege
„rejtvénye”, amely a XX. századi
nyelvfilozófia kiindulópontja. A szemináriumon a
jelentés fogalmát vizsgáljuk ebből a
problémakörből kiindulva, az analitikus filozófia
eszköztárának segítségével.
A kurzushoz tartozó kötelező irodalom:
J. L.
Austin: Tettenért szavak – részlet.
(Fordította Pléh Csaba) In Pléh –
Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv –
Kommunikáció – Cselekvés. Osiris, Bp. 1997.
Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 2000. (részletek)
Gottlob Frege: „Jelentés és jelölet”.
(Fordította Máté András) In Gottlob Frege:
Logikai vizsgálódások. (Szerk. Máté
András) Osiris, Bp. 2000.
Gottlob Frege: „Logikai vizsgálódások I: A
gondolat”. (Fordította Máté András)
Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások. (Szerk.
Máté András) Osiris, Bp. 2000. (részlet)
Paul Grice: „Jelentés”. (Fordította
Terestyéni Tamás) In Pléh – Síklaki
– Terestyéni (Szerk.): Nyelv –
Kommunikáció – Cselekvés. Osiris, Bp. 1997.
Paul Grice: „A társalgás logikája”.
(Fordította Pléh Csaba) In Pléh –
Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv –
Kommunikáció – Cselekvés. Osiris, Bp. 1997.
Tördelési hibáktól mentes változat elérhető: //philosophy.elte.hu/zvolenszky/grice.pdf
Saul Kripke: Megnevezés és
szükségszerűség. (Fordította
Bárány Tibor, szerk. Zvolenszky Zsófia)
Akadémiai Kiadó, Bp. 2007. (részletek)
W. V. O. Quine: „Az empirizmus két dogmája”.
(Fordította Faragó-Szabó István) In Forrai
Gábor – Szegedi Péter (Szerk.):
Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999.
Bertrand Russell: „A denotálásról”.
(Fordította Simonyi András) Világosság
2005/12.
Letölthető: //www.vilagossag.hu/pdf/20060109091403.pdf
Mark Sainsbury: „Filozófiai logika”. In A. C.
Grayling Filozófiai kalauz. (Fordította Farkas Katalin)
Akadémiai Kiadó, Bp. 1997. (részletek)
Peter Strawson: „A referálásról”. In
I. M. Copi – J. A. Gould (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről.
Gondolat, Bp. 1985
A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:
Eszes
Boldizsár–Tőzsér János: „Mi az
analitikus filozófia?” Kellék 27–28,
45–71. (részlet)
Ruzsa Imre: „Russell kontra Frege”. In Ruzsa Imre (Szerk.) Tertium non datur. Osiris, Bp. 2000.
|
|
Elérhetőségek:
email: zvolenszky@fil.elte.hu
web:
philosophy.elte.hu/zvolenszky
fogadóóra: MUK 4/i 224
(ELTE BTK Filozófia Intézet, Logika
Tsz.),
kedd 15:30-17:00
és egyeztetés alapján

|