Metafora, Relevancia,
Jelentés
Szerkesztette:
Bárány
Tibor, Zvolenszky
Zsófia,
Tőzsér János
Megjelent:
a Loisir Kiadónál
2015/2016-ban, a Pragmatika
sorozat 3. köteteként (sorozatszerkesztő: Nemesi
Attila László).

Letölthető
a kötet borítója,
továbbá tartalomjegyzéke
és előszava. A
kötet megrendelhető a Bookline-on.
A kötetben szereplő tanulmányok
szerzői: Bárány Tibor,
Bezeczky Gábor, Jellinek Sára, Kálmán
László, Kapelner Zsolt, Kiss Angelika, Kuti Judit,
Molnár Cecília, Nemesi Attila László, Pete
Krisztián, Zvolenszky Zsófia.
Röviden
a kötetről és a szerkesztőkről
A kötet szerkesztői
filozófusok. Bárány Tibor (Ph.D. 2012,
ELTE BTK) a BMGE Szociológia és
Kommunikáció Tanszékének
adjunktusa.
Nyelvfilozófiával és analitikus
művészetfilozófiával foglalkozik.
Zvolenszky
Zsófia (Ph.D. 2007, New York University) az ELTE BTK Logika
Tanszékének
habilitált egyetemi docense. Kutatási
témái a nyelvi jelentés
kérdésköréhez
kapcsolódnak. Tőzsér János (Ph.D.
2005, ELTE BTK) a Kaposvári Egyetem Magyar
Nyelvi és Kultúratudományi
Tanszékének és az ELTE BTK
Filozófia Intézetének
habilitált egyetemi docense. Kutatási
területe az elmefilozófia és a
metafilozófia. Bárány és
Zvolenszky fordítóként és
szerkesztőként korábban
részt vett két nyelvfilozófiai alapmű
magyar kiadásának
elkészítésében: Saul
Kripke: Megnevezés és
szükségszerűség (1980, magyar
kiadás: 2007) és H. P.
Grice: Tanulmányok a szavak életéről
(1989, magyar kiadás: 2011); ez utóbbi
gyűjtemény szervesen kapcsolódik jelen
kötet tanulmányaihoz. A tanulmányok
szerzőinek többsége az Erdélyi
Ágnes és Margócsy István
vezetésével működő Erasmus Kollégium
„Nyelv
–
nyelvfilozófia – nyelvi
ismeretterjesztés”
kutatócsoportjának oktatói
és hallgatói közül
került ki.
Ajánlások
a kötethez
Kelemen János, akadémikus,
professor emeritus, Eötvös Loránd
Tudományegyetem: A
kötet, mely különböző
megközelítésekben – Donald
Davidson,
Harald Weinrich, Paul Ricoeur és mások
metaforafelfogása mellett – a Dan
Sperber és Deirdre Wilson nevével
fémjelzett relevanciaelmélet és a
metaforaelmélet összefüggéseit
tárgyalja, rendkívül
színvonalas és komoly
haszonnal kecsegtet. A közreműködők nemcsak
jó áttekintést nyújtanak
azokról a
nemzetközileg legfontosabb új
eredményekről, melyek a szóban forgó
kutatási
területen jelentkeznek, de kritikai elemzéseik
révén eredeti módon tovább
is fejlesztik
azokat. Külön említést
érdemel, hogy a kötet egy fiatalabb
filozófusgeneráció
teljes beéréséről
tanúskodik.
Márton
Miklós, egyetemi adjunktus, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem: Hogyan adhatunk
számot a metaforikus, vagy tágabban a
figuratív nyelvhasználatról, milyen
jellegzetességek alapján vagyunk hajlamosak
bizonyos megnyilatkozásokat metaforikusnak tekinteni?
Bár első ránézésre
úgy
tűnhet, ez a kérdés inkább az
irodalomelmélet, mintsem a nyelvészet vagy a
nyelvfilozófia számára lehet fontos, a
helyzet azonban mégsem ez. A
metaforakutatás ugyanis egyfajta
kísérleti laboratóriumként
szolgál a jelentés
nyelvészeti és nyelvfilozófiai
elméletei számára. Itt derül
ugyanis ki, „éles
helyzetben” hogyan teljesítenek a
különböző szemantikai, pragmatikai vagy
referenciaelméletek. Létezik-e metaforikus
jelentés; szemantikai vagy
pragmatikai jelenség-e a metafora; csak nyelvi metafora
létezik vagy más
szemiotikai rendszerek is alkalmasak e feladatra? Az ilyen
és ehhez hasonló
kérdések
megválaszolására szinte minden
létező és elképzelhető
elméleti
alapállásból születtek
kísérletek, melyek közül
jó néhánnyal találkozhatunk
a
kötetben. Ráadásul a szerzők az ilyen
vagy olyan elméleti háttér
mozgósításán
túl természetesen saját
nézőpontjukat, megfontolásaikat is
érvényesítik
elemzéseik során, így
igazán izgalmas és naprakész
tanulmányokat vehet kézbe a
téma iránt érdeklődő olvasó.
A Pragmatika sorozat eddigi 4
kötetéről további információ a Loisir oldalán.
|
|
|