NYELVFILOZÓFIA

szeminárium

RUSSELL A HATÁROZOTT LEÍRÁSOKRÓL

„A DENOTÁLÁSRÓL”

Fontos: Mindenképpen az új fordítást érdemes olvasni, letölthető a www.vilagossag.hu weboldal archívumából is (2005/12. szám).

A legfontosabb feladat ennek a tanulmánynak a megértésében az, hogy átlássuk, miért és mennyiben adják vissza hűen a megfelelő tankönyvi szakaszok Russell nyakatekerten előadott, ám igen érdekes mondandóját. Ha ezzel megvilágosodott a russelli vállalkozás, érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen megfontolások, érvek is vezérelték őt. Érdemes továbbá észben tartani, hogy Russellnek a tudásról vallott nézetei igen sokat változtak karriere során. És az idézetek logikai tulajdonnevekről a Grayling könyv 2.2-es szakaszában jóval későbbről származnak (1918–19), mint „A denotálásról”, ami 1905-ben jelent meg.

A „C(x)” jelölés megértése hasznos formális ujjgyakorlat, bár nem fájdalommentes feladat. Egyben opcionális is, hiszen mind a Farkas-Kelemen, mind a Grayling-szakasz átláthatóbb jelöléssel magyarázzák, hogy mire is megy ki a játék. Nem szükséges tehát a „C(x)”-es részek kibogozásával sok időt tölteni. Ehelyett fontos, hogy koncentráljunk a nem formális köntösben leírtakra. Ezekhez megjegyzések:

10–1. old. Gray Elégiája—Nem véletlen, ha ez a szakasz homályosnak tűnik. Filozófus körökben gyakorlatilag nincs egyetértés arról, hogy az érvnek hogyan is kellene működnie, és igen sokan kétlik, hogy működik egyáltalán. Mindenesetre az itt felsorakoztatott megfontolások nem meghatározóak az elmélet további kifejtésében. (A Ruzsa-cikk a Gray Elégiája részt tárja fel.)

13–4. old. elsődleges/másodlagos előfordulás. Ezt inkább a hatókörök fogalmával (F&K, Grayling) érdemes átgondolni, úgy sokkal inkább intuitív.

15–16. old. Itt Russell visszatér a cikk legelején felvezetett ismeretelméleti megfontolásokhoz: miféle tudás miféle állításokat tesz lehetővé? Az ismeretség és a valamiről való tudás közti különbség lesz ismét fontos.

Az angol eredeti olvasható a weben: //cscs.umich.edu/~crshalizi/Russell/denoting/

NYELVFILOZÓFIA

szeminárium

RUSSELL A HATÁROZOTT LEÍRÁSOKRÓL

KÉRDÉSEK

Russell „A denotálásról”

--Russell hogyan írja le a denotáló kifejezések kategóriáját? (Itt más fogalomról van szó, mint a Millnél látott denotáció fogalma.)

--Hogyan különböztet meg leírás (denotálás) alapján vett tudást és közvetlen ismeretet a cikk elején és végén?

--Russellnél a „Scott volt a Waverley szerzője” nem is valódi azonosságállítás.

--Hanem miféle állítás is ez?

--A tudásról tett megkülönböztetésének mi köze ehhez?

--Az elsődleges és a másodlagos előfordulás közti megkülönböztetés miben áll? (Érdemes hatókörök segítségével is megfogalmazni, ld. a Grayling-szakaszt.)

--A nemlétezők problémájával kapcsolatban:

--Russell Meinong ellen.

--Milyen alternatívát javasol Russell? Szerinte hogyan elemezzük azt az állítást, hogy a jelenlegi francia király kopasz?

Grayling 89–95:

--Mi a referáló és kvantifikált kifejezések közti különbség? Milyen példák merülnek fel a két kategóriára? A határozott leírások hova sorolhatóak?

--Mi Russell elmélete a határozott leírásokról?

--Szerinte miben különbözik egy határozott leírás (pl. „Franciaország első császára”) egy határozatlantól („egy ember”)? (Hogyan szolgál ez érvként a russelli elmélet mellett?)

(A 2.2 fejezetben elhangzottak jó része már felmerült az órán.)

--a kizárt harmadik törvényét hogyan érvényesíti Russell? A hatókörök megkülönböztetése mennyiben fontos itt?

F+K 145–153

--Miért problémás számot adni a nemlétezőkről?

--Russell milyen megoldást javasol?

--A neveket tartalmazó mondatok logikai szerkezete mennyiben tér el a határozott leírásokat tartalmazó mondatokétól?

--A felcserélhetőség milyen problémát vet fel és ezt Russell hogyan orvosolja? (Ld. IV. György kíváncsisága)

--bónusz kérdés: hatókörök segítségével hogyan adhatunk két olvasatot ennek a mondatnak:

„Azt hittem, X jachtja nagyobb, mint amilyen.” Melyik olvasat mit állít? (Lásd még „A denotásáról” 13. old.)