(Múzeum krt. 4. i épület Bence György terem, csütörtök 16:15 - 17:45)
A
matematikafilozófia standard irányzatainak rövid bemutatásán
túl, a kurzus alapvető
célja annak megválaszolása, hogyan adhat számot a fizikalizmus az
absztrakt
entitásokról és struktúrákról.
Fizikalizmus alatt
a következő két metafizikai tézis melletti elkötelezettséget értem:
- Empiricizmus
– A világról valódi információ csak a posteriori
eszközök (tapasztalat) útján nyerhető.
- Fizikai
redukcionizmus – A tradicionálisan fizikai létezőknek
tekintett dolgokon kívül minden eliminálható az ontológiai képünkből.
A
fizikalista
matematikafilozófia
nem tévesztendő össze a matematika fizikai realista (immanens
realista) értelmezésével; ellenkezőleg, a matematika és a logika
formalista
felfogására épül - bizonyos értelemben a formalista matematikafilozófia
radikális folytatása.
Meg
fogjuk vizsgálni a fizikalista megközelítés konzekvenciáit olyan
tradicionális matematikafilozófiai témákkal kapcsolatban, mint a
Gödel-tételek, a Halting-probléma, vagy a logika vs.
halmazelmélet
viszonyának kérdése. Mint látni fogjuk, erősen át kell értékelnünk a
meta-matematikai és meta-logikai tételek episztemológiai státuszát.
Foglalkozni
fogunk továbbá a tudományos elméletek mint parciálisan interpretált
formális rendszerek szerkezetével és szemantikájának működésével.
Végül,
látni fogjuk, hogy a logika és a matematika fizikalista értelmezése
merőben új megoldásokat kínál a hagyományos racionalizmus
vs. empiricizmus vitában felmerült problémákra.