• Logika

A tantárgy célja a modern logika alapvető fejezeteinek megismertetése és eszközrendszerének elsajátíttatása olyan szinten, hogy a hallgató képessé váljon a szakterületén előforduló kijelentésrendszerek, következtetések logikai szerkezetének feltárására, illetve a következtetések helyességének formális ellenőrzésére. Az anyag magában foglalja a klasszikus elsőrendű logika szisztematikus felépítését és legegyszerűbb (extenzionális) általánosításait; az elsőrendű logika és az elsőrendű elméletek metaelméletét; valamint (választhatóan) a logika egyes magasabb szintű fejezeteit (modális, intenzionális, dinamikus logika), és betekintést nyújt a logika alkalmazási lehetőségeibe a következő társdiszciplinákban: matematikafilozófia, nyelvfilozófia, metafizika. A tanulmányozandó tárgykörök a következők: A logika tárgya, kategóriarendszere; Arisztotelész kategorikus szillogizmusai; igazságfunktorok; kvantorok és predikátumok; a következtetések ellenőrzésének módszerei; a klasszikus elsőrendű logika nyelve, szemantikája; a klasszikus predikátumkalkulus; elsőrendű elméletek; alapvető metalogikai eredmények; másodrendű és típuselméleti logika.

Tankönyvek, kézikönyvként használható szakirodalom:

• Madarászné - Pólos L. - Ruzsa I., A logika elemei. Osiris, Bp. 1999.
• Ruzsa I. - Máté A. , Bevezetés a modern logikába. 1997.
• Ruzsa Imre, Klasszikus, modális és intenzionális logika. Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
• Ruzsa Imre, Logikai szintaxis és szemantika I.-II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.
• Gabbay - Guenthner, Handbook of Philosophical Logic I., II. Reidel, 1985, 1986.
• Copi - Gould, Kortárstanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Gondolat, Bp. 1985.
• Gottlob Frege, Logikai vizsgálódások. Osiris, Bp. 2000.
• W. V. O. Quine, A tapasztalattól a tudományig. Osiris, Bp. 2002.
• Csaba Ferenc, (szerk.), A matematika filozófiája a XXI. század küszöbén. Osiris, Bp. 2003.

• Ismeretelmélet, nyelvfilozófia

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ismeretelmélet alapkérdéseivel, illetve történeti és elméleti bevezetést nyújtson a nyelvfilozófiába mint a modern filozófia egyik alapvető diszciplínájába.. A kollokvium feltételezi a főbb ismeretelméleti és nyelvfilozófiai problémák elemző feldolgozását és az adott probléma története szempontjából releváns filozófiatörténeti művek ismeretét. A tárgyalandó fő ismeretelméleti és nyelvfilozófiai kérdések a következők: szkepticizmus, a tudás fogalma, észlelés és érzékelés, a priori és empirikus tudás, az igazolás elméletei és az igazság fogalma, nyelv és megismerés, a nyelv-probléma az európai filozófiai hagyományban, a modern filozófia "nyelvi fordulata", a jelentés a mai filozófiában, a nyelv természetéről folytatott viták; a nyelvi cselekvés.

Tankönyvek, kézikönyvként használható szakirodalom:

• Forrai Gábor (szerk.), Mitől igazolt egy hit?. Osiris, Bp. 2002.
• J. Kim - E. Sosa, Epistemology: An Anthology. Blackwell, Malden, Mass, 2000.
• D. M. Rosenthal, The Nature of Mind. OUP, Oxford, 1991.
• Kelemen János, A nyelvfilozófia rövid története. Áron Kiadó, Bp. 2000
• Farkas K. - Kelemen J., Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 2002.

• Filozófiatörténet I.

A tantárgy anyaga az antik (görög) filozófia történetét öleli fel a kezdetektől Platónig a következő témakörök szerint.

1. Preszókratikus filozófia (Általános nyelvi és gondolkodásbeli jellemzői, alapfogalmai. Milétoszi iskola. Püthagoreusok. Parmenidész, Zénón, Melisszosz. Empedoklész. Anaxagorasz. Atomisták)
2. A szofisztika (A rétorika, logika és a nyelvre történő reflexió kezdetei. A "természetes/konvencionális" ellentétpár. Prótagorasz homo mensura-tétele. Gorgiasz a nemlétezőről. Az Anonymus Iamblichi morálfilozófiája. A Disszoi Logoi.)
3. Szókratész
4. Platón.

Tankönyvek:

• G. S. Kirk - J. E. Raven - M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, Bp. 1998.
• Steiger Kornél (szerk.), A szofisták. Atlantisz, Bp. 1993.
• A. E. Taylor, Platón. Osiris, Bp. 1997.

• Filozófiatörténet II.

A tantárgy anyaga Arisztotelész filozófiáját és a hellénisztikus filozófiát tartalmazza a következő témakörök szerint:

1. Arisztotelész (A Corpus Aristotelicum. Kategóriák. Szillogisztika. A tudományos kutatás alapfogalmai és módszere a Második Analitika alapján. Metafizika. Természetfilozófia. Lélekfilozófia. Etika, politika)
2. A hellénisztikus filozófia három irányzata: epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok

Tankönyvek:

• Sir David Ross, Arisztotelész. Osiris, Bp. 1996.
• A. Long, Hellenisztikus filozófia. Osiris, Bp. 1997.

• Filozófiatörténet III.

A tantárgy az antik filozófiai ismeretekre támaszkodva bevezetést nyújt a 2. és a 15. század közötti filozófiai gondolkodásba. Áttekintést ad a korszak főbb jellemzőiről, a hellén műveltségi terület (az oikumené) közös filozófiai nyelvéről, a késő antik filozófiai irányzatok (a neoplatónizmus és a kommentátorok), a patrisztikus filozófia, valamint az arab és zsidó filozófia problémáit és kölcsönhatásait, súlypontban a latin skolasztikával. Központi probémaként tárgyalja a kinyilatkoztatott vallások megjelenését a hellénisztikus filozófia kontextusában, majd hit és tudás viszonyát, amely mindhárom filozófiai kultúrában lényegi kérdéssé válik.
A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a periódus logikai, nyelvfilozófiai, metafizikai, pszichológiai, természetfilozófiai és analitikus teológiai problémáit és alapgondolait. Az elsajátítandó tananyag a következő témaköröket öleli fel.
A császárkor filozófiai iskolái, különös tekintettel a platónizmusra. Patrisztikus filozófia: a transzcendencia, a teremtés és a megváltás fogalmai. Az egységes emberi természet. A filozófiai és a teológiai antropológia. Órigenész, órigenizmus (evagrianizmus), Jusztiniánusz és az antiórigenista álláspontok. Trinitológia és krisztológia a nikaiai zsinattól a II. konstantinápolyi zsinatig (553). A párhuzamosan megjelenő neoplatónikus filozófia és a kommentátorok: a "porphyrioszi szemantika", Plótinosz és Proklosz metafizikája. Az intelligibilis és az ontológiai rend. Augustinus kegyelemtana és időfogalma. Boethius filozófiai és teológiai módszere. Kinyilatkoztatás és a filozófia új viszonya Anselmusnál. Az ontológiai istenérv és a satisfactio-tan. Abaelardus szándék-etikája. Az erény-etika és a teológiai etika. A skolasztikus módszer. Aquinói Tamás: a teológia, mint tudomány. Létezés és lényeg viszonya. Az Öt út. 1277 és az új természetfilozófia. A 14. szd. nyelvfilozófiai teológiája. A skolasztika felbomlása: Cusanus. A humanizmus (Ficino), valamint a reformáció új filozófiaképe.

A kollokvium feltételezi a Biblia bizonyos könyveinek, Philón, Órigenész, Plótinosz, Vazul, Nysszai Gergely, Augustinus, Anselmus, Aquinói Tamás, és Cusanus egyes műveinek ismeretét. A bibliográfiát a mindenkori syllabusz részletezi.
Feltételezi továbbá a Filozófiatörténet I. és II. tárgyak elvégzését.
Óraszáma: heti 2 óra előadás, melyhez heti 2 óra szövegfeldolgozó szeminárium kapcsolódik.

Tankönyvek, kézikönyvként használható szakirodalom:

• The Cambridge History of Later Medieaval Philosophy. szerk. N. Kretzmann, A. Kenny, J. Pinborg, Cambridge, 1982.
• P. V. Spade, Thoughts, words and Things: An introduction to Late medieval logic and semantic theory.
• Chr. Stead, Filozófia a keresztény ókorban, ford. Bugár M. István, (Budapest: Osiris, 2002)
• R. T. Wallis, Az újplatónizmus ford. Buzási G. (Budapest: Osiris, 2002)

• Filozófiatörténet IV.

A tantárgy a XVII-XVIII. századi filozófiát öleli fel. Montaigne-től és Bacon-től a klasszikus német filozófia megjelenéséig. Célja, annak bemutatása, hogy mi az alapja és mik a következményei az újkori filozófia fő képviselői által hangsúlyozott új kezdetnek, s miben nyilvánul meg a régebbi gondolkodási keretek átalakítása. Értelmezést nyer a szokásos megkülönböztetés racionalisták és empiristák között. Középpontban a következő kérdések állnak: mennyiben fogadják el a XVII. sz. gondolkodói (Descartes, Locke, Leibniz és Spinoza) az új filozófiai gondolkodás paradigmájául a matematika és a mechanika forradalmian új módszereit, illetve a XVIII. sz. filozófusai (Berkeley és Hume, Diderot, Voltaire és Rousseau, Lessing, Wolff és Crusius) hogyan viszik tovább az előző század törekvéseit.

Tankönyvek, kézikönyvként használható szakirodalom:

• Wolfgang Röd, Hagyomány és újítás a filozófiában. Áron, Bp. 2003.
• Wolfgang Röd, Die Philosophie der Neuzeit 1. Von Francis Bacon bis Spinoza. Beck, München, 1999.
• Wolfgang Röd, Die Philosophie der Neuzeit 2. Von Newton bis Rousseau. Beck, München, 1984.
• John Cottingham, The Rationalists. OUP, Oxford, 1988.
• R. S. Woolhouse, The Empiricists. OUP, Oxford, 1988.

• Filozófiatörténet V.

A tantárgy célja a filozófiatörténet XVIII. század végétől a XIX. század közepéig terjedő korszakának feldolgozása. A tárgyalt szerzők és vonulatok: Kant, a német idealizmus (Fichte, Schelling, Hegel), Feuerbach, Marx, Kierkegaard. A tantárgy Kant kopernikuszi fordulatát és a német idealizmus hozzá kapcsolódó kibontakozását mutatja be, a hangsúlyt a kanti kritikai filozófia és az idealizmus közti kontinuitásra helyezve, majd megismertet a hegelianizmus legjelentősebb kritikusaival. Eligazítást nyújt e filozófiatörténeti korszak fogalomvilágában, nyelvezetében, világlátásában, elsősorban olyan fogalmak tükrében, mint "kriticizmus", "dogmatizmus", "tudománytan", "természetfilozófia", "azonosságfilozófia", "rendszer", "abszolútum".

Áttekintő művek, tankönyvként használható irodalom:

• R. Kroner, Von Kant bis Hegel. Mohr, Tübingen, 1961.
• E. Cassirer, Das Erkenntnisproblem in der Philosophie und Wissenschaft der neueren Zeit. Bde II-III. Wiss. Buchgesellschaft, Darmstadt, 1974.
• N. Hartmann, Die Philosophie des deutschen Idealismus. De Gruyter, Berlin, 1960.
• R. Brandt - Th. Sturm (szerk.), Klassische Werke der Philosophie. Von Aristoteles bis Habermas. Reclam, Leipzig, 2002.
• K. Ameriks, (szerk.), The Cambridge Companion to German Idealism. Cambridge Universiy Press, Cambridge, 2000.
• F. C. Beiser (szerk.), The Cambridge Companion to Hegel. Cambridge University Press, Cambridge, 1993.
• R. C. Solomon - K. M. Higgins (szerk.), The Age of German Idealism (Routledge History of Philosophy, vol. VI), Routledge, London - New York, 1993.
• K. Löwith, Von Hegel zu Nietzsche. Der revolutionäre Bruch im Denken des 19. Jahrhunderts. Hamburg, Meiner, 1981. 8. kiad.
• Deutscher Idealismus. Geschichte der Philosophie in Text und Darstellung. szerk. R. Bubner. Bd. 6. Reclam, Stuttgart, 1978.

• Filozófiatörténet VI.

A tantárgy célja, hogy eligazítást nyújtson a 19. és a 20. századnak a hegelianizmus fölbomlását követő főbb filozófiai irányzatai között és átfogó képet mutasson be róluk. A tantárgy a következő irányzatok főbb vonásait tekinti át: életfilozófia, historizmus, neokantianizmus, neoskolasztika, fenomenológia, egzisztencializmus, neomarxizmus és kritikai elmélet, pozitivizmus, a nyelvi fordulat, a Bécsi Kör filozófiája, pragmatizmus, analitikus filozófia, a mindennapi nyelv filozófiája, hermeneutika. A tantárgy különálló módon foglalkozik a XX. század két legjelentősebb gondolkodójának, Wittgensteinnek és Heideggernek az életművével.

Áttekintő művek és szöveggyűjtemények:

• Twentieth-Century Continental Philosophy. szerk. R. Kearney (Routledge History of Philosophy, vol. VIII), Routledge, London - New York, 1994
• R. Kearney - M. Rainwater (szerk.), The Continental Philosophy Reader. 1998.
• R. Brandt - Th. Sturm (szerk.), Klassische Werke der Philosophie. Von Aristoteles bis Habermas. Reclam, Leipzig, 2002.
• David West, An Introduction to Continental Philosophy. Polity Press, Cambridge, 1996.
• John Hospers, An Introduction to Philosophical Analysis. 4. kiadás, London - New York, Routledge 1997.
• Altrichter Ferenc (szerk.), A Bécsi Kör filozófiája. Gondolat, Bp. 1972.
• The Linguistic Turn. Recent Essays in Philosophical Method. szerk. és bevezető Richard Rorty. The University of Chicago Press, Chicago - London, 1967.
• R. Thurnher - W. Röd - H. Schmiedinger, Die Philosophie des ausgehenden 19. und des 20. Jahrhunderts. Beck, München, 2002.
• Joseph Bleicher (szerk.), Contemporary Hermeneutics: Hermeneutics As Method, Philosophy and Critique. Routledge & Kegan Paul, London, 1980.
• Jean Grondin, Einführung in die philosophische Hermeneutik. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1991. Magyar kiadás: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. ford. Nyírő Miklós. Osiris, Budapest, 2002.
• Manfred Frank, Was ist Neostrukturalismus? Suhrkamp, Frankfurt/Main, 1984.
• Herbert Spiegelberg, The Phenomenological Movement. A Historical Introduction. Nijhoff, The Hague, 1960. 3. javított és bővített kiadás 1982.
• L. Kolakowski, Main Currents of Marxism. OUP, Oxford - New York, 1978, I-III köt.

• Társadalomfilozófia I.

A tantárgy az újkor társadalom-, politika-, vallás-, jog- és morálfilozófiájának ma is ható hagyományáról ad áttekintést a XVII. századtól a XIX. század végéig. A következő klasszikus filozófusok ide vonatkozó tanításait dolgozza fel: Hobbes, Locke, Spinoza, Montesquieu, Hume, Rousseau, Burke, Condorcet, Constant, Tocqueville, Kant, Herder, Hegel, Fichte, Marx, Mill.

Tankönyvek, kézikönyvként használható szakirodalom:

• Tuck: Hobbes. Atlantisz, Bp. 1998.
• Dunn: Locke. Atlantisz, Bp. 1992.
• Shklar: Montesquieu. Atlantisz, Bp. 2000.
• Ludassy Mária: Négy arckép. Rousseau, Condorcet, valamint a kötetek elő- ill. utószavaként szereplő kommentárok. Szépirodalmi, Bp. 1989.

• Társadalomfilozófia II.

A tantárgy a 20. századi társadalomfilozófia legfontosabb eredményeinek áttekintése öt témakörben. Az első témakör a társadalomtudományok módszertani problémáira irányul: mindenekelőtt a módszertani naturalizmus és antinaturalizmus, valamint a módszertani individualizmus és kollektivizmus kérdéskörére (G. H. von Wright, J. W. N. Watkins, S. Lukes). A második egységbe a cselekvéselméletek tartoznak (C. G. Hempel, D. Davidson, G. H. von Wright). A harmadikba a politika- és jogfilozófia képviselői (J. Feinberg, J. Rawls, M. Sandel). A negyedik témakör az elméleti szociológia fontos műveit tartalmazza (T. Parsons, G. C. Homans, P. L. Berger-Th. Luckmann, J. Elster). Az ötödikbe reprezentatív történelemfilozófiai szövegei kerültek (A. C. Danto, R. G. Collingwood, E. O. Wright - A. Levine - E. Sober, G. A. Reisch).

Áttekintő művek és szöveggyűjtemények:

• Csontos László (vál.), A racionális döntések elmélete. Osiris - Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998.
• Elster, J., A társadalom fogaskerekei. Osiris Kiadó, Bp. 1997.
• Feinberg, J., Társadalomfilozófia. Osiris Kiadó, Bp. 1999.
• Felkai G. - Némedi D. - Somlai P. (szerk.). Olvasókönyv a szociológia történetéhez. I-II. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2000.
• R. E. Goodin - Ph. Pettit (szerk.), Contemporary Political Philosophy. An Antology. Blackwell, Oxford, 1997.
• Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia, Osiris - Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998.
• D. Little. Varieties of Social Explanation. Westview Press, Boulder, 1991.
• G. MacDonald - Ph. Pettit, Semantics and Social Science. Routledge and Kegan Paul, London, 1981.
• M. Martin - L. C. McIntyre (szerk.), Readings in the Philosophy of Social Science. The MIT Press, Cambridge, Mass. 1995.

• Etika

A tantárgy átfogó képet nyújt az erkölcsfilozófiáról. A vizsga anyaga klasszikus etikai értekezések gyűjteménye, az ókortól napjainkig. A legfontosabb szerzők Platón, Arisztotelész, Descartes, Shaftesbury, Mandeville, Reid, Kant, Bentham, Nietzsche, Moore, MacIntyre. Az előadások az etikai kérdéskörök szisztematikus bemutatását nyújtják, s ebbe illesztik be a klasszikus szövegeket. A témakörök két csoportra oszlanak. Az elsőben a normatív etikák alapvető típusai kerülnek bemutatásra, nevezetesen az erény-etikák, a kötelesség-etikák és a következmény-etikák. Az utóbbiak részét képezi az értékelméleti probléma tárgyalása. A másik témakör az etika ismeretelméleti, ontológiai és motivációelméleti problémáit öleli fel. Itt a következő felosztás évényesül: etikai intellektualizmus, etikai racionalizmus, etikai emotivizmus és etikai szkepticizmus. A szemináriumok egy-egy szerző, korszak vagy irányzat feldolgozását nyújtják a klasszikus szövegek elemzésére támaszkodva.

Áttekintő művek és szöveggyűjtemények:

• M. W. Baron - Ph. Pettit - M. Slote: Three Methods of Ethics. Blackwell, Oxford, 1997.
• V. J. Bourke, History of Ethics. I-II. Image Books, New York, 1970.
• R. J. Cavalier - J. Gouinlock - J. P. Sterba (szerk.), Ethics in the History of Western Philosophy. The Macmillan Press, London, 1989.
• Hársing László, Bevezetés az etikába.Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995.
• Hársing László, Az európai etikai gondolkodás. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001.
• Hársing László, Irányzatok az etika történetében (Szemelvénygyűjtemény). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001.
• A. MacIntyre, A Short History of Ethics. Routledge and Kegan Paul, London, 1967.
• H. Sidgwick, Outlines of the History of Ethics. Macmillan and Co., London, 1896.

• Metafizika

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a metafizika alapkérdéseivel. Ennek módja részben a főbb metafizikai problémák elemző feldolgozása, részben az adott probléma története szempontjából releváns filozófiatörténeti művek olvasása. A tárgy ennek megfelelően tartalmaz mind szisztematikus, mind problématörténeti elemeket. A tárgyalandó fő kérdések a következők: a tulajdonságok és az esszencializmus, tárgyak és személyek azonossága, idő és változás, modalitások, szabad akarat, okság, tér, idő és változás, istenérvek, materializmus, idealizmus, dualizmus, valamint a tudatfilozófia metafizikai aspektusú kérdései. Ezen túl e témakörben említést kell tenni a metafizika lehetőségéről illetve értelmességéről folytatott vitákról.

Tankönyvként használható irodalom:

• Huoranszki Ferenc, Modern metafizika. Osiris, Bp. 2001.
• J. Kim - E. Sosa, Metaphysics: An Anthology. Blackwell, Malden, Mass. 1999.
• P. Van Inwagen, - D. W. Zimmerman, Metaphysics: The Big Questions. Blackwell, Oxford, 1998.

• Esztétika

A tárgy az esztétika történetébe és mai problémakörébe vezet be.

Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai, Helikon, 1962., 281-336.
Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, 1984. 261-357.
Johann Gottlieb Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről, in: uő., Az erkölcstan rendszere, Budapest 1976.
Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, 1980. 1-120.o
Nietzsche: A tragédia születése, Európa, 1986.
Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, 1974. 469-495.
Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in: Ifjúkori művek, Magvető, 1977.
Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: Uő : Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp. 1980. 735-745.      
M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, 1988.
H.-G. Gadamer: Igazság és módszer, 135-149., 191-218. old. Gondolat, 1984.
Max Black: "Metaphor", in: Max Black: Models and Metaphors, Ithaca, N. Y.: Cornell, 1962, pp. 25-47
magyarul: uő.: "Metafora", Helikon 1990/4
Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása. Művészetfilozófia,Enciklopédia Kiadó, Budapest, 20032
Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Atlantisz Kiadó, Budapest, 1997
Donald Davidson: "What Metaphors Mean", in: uő: Inquiries into Truth and Interpretation, Oxford University Press, New York, 1984, pp. 245-264
magyarul: uő.: "Amit a metaforák jelentenek", ford.: Barta András, Théleme 1998/4-1999/1, 39-55. old.
Richard Shusterman: Pragmatista esztétika, Kalligram, Pozsony, 2003

• Vallásfilozófia

A vallásfilozófia tanegység tematikusan két fő részre oszlik: 1). történeti vallásfilozófia; 2). szisztematikus vallásfilozófia. A történeti rész fő szakaszai a következők: a). A nyugati filozófiai gondolkodás vallásfilozófiai vonatkozásainak áttekintése a görög gondolkodás kezdeteitől a 20. század végéig. b). Ebben kiemelt szerepet játszanak a középkori vallásfilozófiai gondolkodás formái; a klasszikus német filozófia vallásfilozófiai fejleményei Leibniztől kezdve, Kant, Schleiermacher, Fichte, Schelling, Hegel, Feuerbach és Marx vonatkozó munkáin keresztül Kierkegaard-ig és Nietzschéig. c). Az ateizmus története a görög kezdetektől a 20. század végéig; d). A kortárs vallásfilozófia fejleményei a kontinentális (elsősorban német és francia), illetve az angolszász gondolkodásban. A szisztematikus vallásfilozófia önmagában is két részre oszlik. a). Az első részben a szisztémafelfogás történeti paradigmái szerepelnek, amilyen a középkori skolasztika rendszerei, a lebnizi-wolffi preklasszikus vallásfilozófia, a hegeli rendszeres vallásfilozófia, az újskolasztika rendszerező kísérletei, illetve a kortárs angolszász vallásfilozófia törekvései. b). A második részben a vallásfilozófia rendszeres tárgyalása szerepel, amelynek kérdései a hagyományos megfogalmazás szerint "Isten léte és tulajdonságai". E rendszeres megközelítés alapja a vallásfilozófiai aporiának nevezett alapkérdés, amely a vallásfilozófiai ismeret általános problémáját veti fel. A tanegységhez tartozó előadások és szemináriumok a fenti tematikát egy-egy kiemelt szempont szerint tekintik át.

Tankönyvként használható irodalom:

• Brian Davies, Bevezetés a vallásfilozófiába. ford. Rakovszky Zs. és Vassányi M., Kossuth, Bp. 1990.
• Etienne Gilson, A középkori filozófia szelleme. ford. Turgonyi Z., Paulus Hungarus, Bp. 2000.
• P. L. Quinn - Ch. Taliaferro (szerk.), A Companion to Philosophy of Religion. Blackwell, London.
• Richard Schaeffler, Religionsphilosophie. Karl Alber, Freiburg - Müchen, 1983. (a könyv magyar fordítása 2003-ban lát napvilágot az Osiris kiadónál).
• Richard Swinburne, Van Isten?. ford. Vassányi M., Kossuth, Budapest, 1998.
• Gerardus van der Leeuw, A vallás fenomenológiája. ford. Bendl Júlia et al., Osiris, Bp. 2001.

• Történelemfilozófia

A tantárgy célja a történelemkoncepciók áttekintése a filozófia történetében (késő antikvitás, középkor, felvilágosodás, XIX. század) és a mai történelemfilozófiai vitáknak a feldolgozása. Filozófiatörténeti szempontból a következő témakörök állnak a középpontban: a klasszikus német filozófia történelemfilozófiája; a XIX. és XX. századi szubsztantív történelemfilozófiák idealista és materialista változatai (köztük a történelmi materializmus); historicizmus és antihistoricizmus, kritikai és analitikus történelemfilozóia. További cél a történeti megismerés kérdéskörének feldolgozása különös tekintettel a történelmi magyarázat problémájára. A kollokvium feltételezi a következő szerzők történetfilozófiai szempontból releváns műveinek ismeretét: Augustinus, Vico, Kant, Herder, Fichte, Schelling, Hegel, Marx, Nietzsche, Windelband, Dilthey, Lukács, Croce, Collingwood, Popper, Danto, White.

Tankönyvként használható irodalom:

• R. G. Collingwood, A történelem eszméje. Gondolat, Bp. 1987.
• K. Löwith, Világtörténelem és üdvtörténet. Atlantisz, Bp. 1997.
• Iggers, A német historizmus. Gondolat, Bp. 1988.
• Kelemen János, Az ész képe és tette. Atlantisz, Bp. 2000.
• Csejtei Dezső et al. (szerk.). Ész, élet, egzisztencia IV. Történelemfilozófia. Pro Philosophia Szegediensi, Szeged, 1994.
• Gerald Allan Cohen: Karl Marx's Theory of History. A Defence. Princeton University Press, Princeton N.J. 1978.
• Miklós T. - Orthmayr I. (vál.), A történelem filozófiája. ELTE BTK Társadalomfilozófia és Etika Tanszék 1997. (A következő szerzők szövegeit illetve szövegrészleteit tartalmazza: Vico, Kant, Condorcet, Fichte, Schelling, Hegel, Comte, Droysen, Benjamin, Collingwood, Bultmann).

• Politikai filozófia

A tantárgy a XX. századi és kortárs politikai filozófia képviselőivel, irányzataival és vitakérdéseivel ismerteti meg a hallgatókat. Rendszeres módon feldolgozzuk a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben megújult politikai filozófia eredményeit és az újabb fejleményeket. A XX. századi politikai filozófusok című, folyamatos gyakorlaton a hallgatók egy ötven fős listáról választhatják ki az őket érdeklő szerzőket Hannah Arendttől R. P. Wolffig. Néhány további szeminárium témája: Az igazságosság és a jó élet viszonya; Az Internet politikai filozófiája; A politikai fogalom- és eszmetörténet módszerei; Egyéni racionalitás és társadalmi igazságosság; Politikai ideológiák és ideológia-elméletek; A politikum fogalma; Identitáspolitika és feminizmus; Kommunitarizmus és republikanizmus; Zöld politikai filozófia.

Tankönyvként használható irodalom:

• Alain Renaut (szerk.), Histoire de la philosophie politique. IV. köt.: Les critiques de la modernité politique; V. köt.: Les philosophies politiques contemporaines. Calmann-Lévy, Párizs, 1999.
• Jean E. Hampton, Political Philosophy. Westview, Boulder, Colorado, 1997.
• Luc Ferry - Alain Renaut, Philosophie politique. I-III. köt. PUF, Párizs, 1984.
• Walter Reese-Schaefer, Politische Theorie heute: Neuere Tendenzen und Entwicklungen. Oldenbourg, München, 2000.
• Adam Swift, Political Philosophy: A Beginner's Guide to Students and Politicians. Polity, Cambridge, England, 2001.
• Jonathan Wolff, An Introduction to Political Philosophy. OUP, Oxford, 1996.
• Walter Reese-Schaefer, Grenzgötter der Moral: Der neuere europaeisch-amerikanische Diskurs zur politischen Ethik. Suhrkamp, Frankfurt a. M., 1997.